BETHLEN Bálint, bethleni gr.

Aranyosgyéres, 1887. máj. 28., † Segesvár, 1946. máj. 20., a keresdi kriptában temették.: földbirtokos. – B. Bálint (1856–1913) és gr. Béldi Berta (1863–1946) fia. Bethlen Béla testvére. Felesége: 1. losonczi Bánffy Marianne br. Gyermekeik: Gábor, Bálint, Dániel, 2. Arz-Vassegg Alice birodalmi gr.-nő (1926). Gyermekeik: Miklós és Ilona. – Aranyosgyéresi földbirtokos, képviselő, főispán Tordán, a város korszerűsítője. A kerlési és keresdi birtok és kastély örököse. Keresden élt. A Kisküküllő melléki Ref. Egyházmegye gondnoka. Tagja volt a Székely Gazadsági Szövetkezet v. Székely Gazdaszövetkezetnek, a segesvári Takarékpénztár igazgatótanácsának. A Romániai M. Népközösség alelnöke (1940). A II. vh. után pénz hiányában nem tudta karbantartani kastélyait. Internáló táborba vitték Buk.-be (1944. szept. – 1945. ápr. v. 46. márc.), erős asztmát kapott, ami halálának okozója lett. Miután visszatért az internálótáborból Jakó Zsigmond történésszel kiválogatták a keresdi levéltár nemzeti értékű dokumnetumait és ezáltal, a kv.-i levéltárban őrizve, megmentették a Bethlen-család levéltárából a legértékesebb iratokat. Utolsó végrendeletében, amit Korparich Ede és Schell István írtak alá, az elsőszülött fia Gábor lett az általános örökös.
Irod.: Álló- és mozgóképek; Bethlen Anikó; Gál; Gudenus; Gyermekkori életképek – történelmi háttérrel: Oláh-Gál Elvira beszélgetése bethleni gr. Bethlen Anikóval (Székelyföld, 9. sz., 2011. szept.); Kornis; Lukinich; Nagy Ödön; Pană; Scholten