BETHLEN Farkas Ádám, § bethleni gr.

Nagyszeben, 1813. v, 1814. okt. 20., † Bp., 1870. jan. 22.: főispán, nagybirtokos, ogy.-i képviselő, postaigazgató, pomológus, szőlész. – B. Pál (1780–1827) és gr. B. Lujza (†1825) fia. Felesége: széki gr. Teleki Rózália (Kv., 1822.?- Bonyha, 1880. márc. 4.), Teleki Sándor húga, (esküvő 1839). Gyermekeik: Gizella altorjai br. Apor Gézáné († Bécs); Árpád (Bonyha, 1850. okt, 25.-Bonyha, 1912. júl. 5.); Irma gr. Horváth-Tholdi Lajosné († Ádámos). – Szülővárosában, Kv.-on kezdte tanulmányait. Jogi tanulmányait befejezve rövid ideig a mv.-i Királyi Táblánál írnokoskodott (1836–38). Az erdélyi ogy.-en (1834) az ifjúság egyik vezére. Almakeréki birtokos, szőlész. Bonyhán küküllőmegyei birtokán telepedett le (1839), az angol gótika stílusában átalkította a bonyhai régi kastély középső részét (1850-es évek), ezzel teljesen megváltoztatta a kastély főépületét. Behatóan foglalkozott gyümölcstermesztéssel, egyike volt Erdély legkitűnőbb pomológusainak, a szőlőművelés neves úttörője, 71 k. hold szőlője volt Bonyhán. Részt vett a politikában a szabadelvű párt harcosaként mint megyéjének követe megjelent az erdélyi ogy.-eken (1841, 1846,. 1848), küzdött a korszerűtlen úrbéri törvény ellen. Küküllő megye választott követe az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy.-en (Kv., 1848. máj. 29.-júl. 18.), részt vett az unió kimondásában. A postaügy erdélyrészi főigazgatója lett (1848–). Mint az erdélyi posta igazgatója felhatalmazta Vályi Károly postamestert, hogy szervezze meg Mv.-en a gyorspostát, a hadi hírek továbbitására (1849. febr. 3.). A szabadság­harc leverése után perbe fogták, szabadlábon védekezhetett, végül visszatérhetett Bonyhára. Gazdaságának, mezőgazdasági, pénzügyi és statisztikai tanulmányainak élt (1850–). Küküllő megye főispánja lett (1861–). A mv.-i Kaszinó elnöke (1862. jan. 19. – 1863), vezetése alatt a Kaszinó újjászületett, tevékenysége fellendült. Ogy.-i képviselő (1865–71). Jeles szónoknak tartották, nagyhatása volt Dicsőszentmártonban választói előtt tartott beszédének (1848), valamint az Erdélyi Múzeum megnyitó gyűlésén elhangzott szónoklatának (1859). A mv.-i Apolló teremben tartott Kazinczy ünnepély elnöke (1860. jan. 19.), a Széchenyi István gyászünnepélyen méltó beszédet tartott Mv.-en (1860. máj. 12.) Cikkei az Adatok Erdély viszonyairól különös tekintettel az adózási rendszerre s Erdély közlekedési eszközeiről a Statisztika és Nemzetgazdasági közleményekben (IV. 1868) jelentek meg. – F. m.: Szőllőművelés és borászat kürül tett tapasztalások (Pest, 1868.).
Irod.: Álló- és mozgóképek; Biás István, Bicsok–Orbán; Bölöni Domokos: Mi lesz a bonyhai Bethlen-kastély sorsa? (Nú., 2002. febr. 21.); Castellum Értesítő (2005, 15/2. sz.); Csávossy; Egyed Á.: Erdély 1848. ogy.; Gudenus; Gyászjelentő; Időtár 2; Kőváry László: Erdélyország statisztikája (Kv., 1847); Lukinich; Mester Miklós: Az autonom Erdély és a román nemzetiségi követelések az 1863–64 évi nagyszebeni ogy.-en (Pécs, 1936); MNZS; Pálffy; Pesty 2014; Puşcariu, Ioan : Notiţe despre întâmplările contemporane (Sibiu, 1913, 1919); Rugonfalvi Kiss; Szinnyei; Teleki Sándor: Emlékezzünk régiekről (Buk., 1973); ÚMÉL BENKŐ Zsigmond, Sigismund