BETHLEN Miklós, § , bethleni gr.

1720., † Szeben, 1781. szept. 21.: kincstárnok, kancellár. – B. Ádám (1691–1748) és gr. Bánffy Klára (1693–1767) fia. Felesége: kőrösszegi és adorjáni gr. Csáky Katalin. Lányuk: Rozália. – Katolizált. Fogarasi főkapitány, Küküllő vm.-i főispán, kamarás (1751), guberniumi és udvari kamarai tanácsos (1760), guberniumi tartományi főbiztos (1761), kincstartóság ideiglenes elnöke (1767), erdélyi kincstartó (1772), a rendek országos elnöke (1777). Tevékeny szerepe volt a székely határőrség megszervezésében. A határőrség szervezése miatt elégedetlen székelyek lecsendesítésére küldték (1763). Szószéket ajándékozott a mv.-i főtéri Keresztelő Szent János plébánia templomának, Anton Schuchbauer és Johannes Nachtigal műve (1757 v. 1763). A bécsi udvar feltétlen híve volt. Bethlen Kata fejedelemasszony halála után (1725), a radnóti várkastély a kincstár tulajdonába került, ezt szerezte meg (1758.). Itt épült a B. család kígyós címerével díszített Kígyós-ház, a kastély új épülete (18. sz. második fele), ami leégett (1802), resataurálták (1960-as években) és emlékmúzeummá alakították. A radnóti uradalom a bethleni B. család birtokában maradt (1885-ig). Majd gr. Haller Jenő birtokába került. Küküllővár és a váralmási birtok és kúria tulajdonosa.
Irod.: Álló és mozgóképek; Árva Bethlen K.; Bozac-Pavel; Fekete; Időtár 1; Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek (Bp., 1944); Kovács András: A radnóti várkastély (Kv., 1994); Levéltári gyászj.