BISZTRAY Sándor, §

Mv., 1907. febr. 12, † Mv., 1984. jan. 21.: ref. lelkész. – Felesége: Trucza Margit († Mv. 1998). Gyermekeik: Enikő-Judit, gyógyszerész Mv.-en; Zoltán-Szabolcs, könyvelő; Sándor-Zsombor, agrármérnök. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban (1918–26), a teológiát Kv.-on végezte (1926–30). Mint segédlelkész Mv.-en kezdte meg működését a Vártemplomban (1930. júl. –35. okt.) és az államiiskolák hitoktató lelkésze volt. A magyar dal fejlődése c. dolgozata két előadás szövege lett (1932). A marosi egyházmegye belmissziói előadója, az egyházmegyei Ref. Nőszövetség titkára. A somosdi eklézsia választotta meg lelkipásztorának (1935- ápr. – 1977. jún. 30.). Új iskolaszárnyat, kicsi kultúrházat ápítettek, majd templomjavítás következett (1938, 1950). Lelkipásztori munkanapló összeállítását és nyomtatását javaslata a lelkészeknek, hasznos történeti forrás az utókornak (1937). Megalapította a Hangya szövetkezetet a faluban. A Ref. Ifjúság c. vallásos folyóirat társszerk.-je (1934–40). Számos cikke jelent meg a mv.-i Reggeli Újságban, a kv.-i Ellenzékben, Ébresztő, Ref. Szemle lapokban. A MP helyi tagozatának elnőke és bizalmija volt. A kommunizmus kezdetén, hamis vádak alapján, lázítás címén, 3 évi börtönbüntetésre itélték, Szamosújváron és a Duna-deltában raboskodott (1952. jan. 14. – 1955. jan. 13.). Kezdeményezte és a faluban a gáz bevezetését, járda építését (1960). Földcsúszamlás miatt megrongálódott templomot javították (1970, 1975), parókiát építettek (1970–74). Prédikációs kötetei gépiratban az egyház megyei könyvtárában találhatók.
Irod.: családi Inf.; [Nekrológ] (V. Z., 1984. jan. 22.); Somosd; Székelyföld í. k