Oláhpéntek, 1892. v. 1882 † 1962: dr, szemorvos. – Kereskedői családból származott. – Középiskoláit Désen, az egyetemet Kv.-on, Münchenben, Bécsben hallgatta, majd orvosi diplomát nyert (1913). Előbb a kv.-i szemészeti klinikán, majd Prágában, Zürichben és Bernben praktizált, ezután országról-országra járva a legkölönbözőbb klinikákon, főleg a szemészetben szerzett gyakorlatot, közben az orvostudomány elméleti részével is behatóan foglalkozott. Az első vh. alatt mint katona szemorvos működött. Mv.-en telepedett le, ahol magánrendelőt nyitott (1920–33). Kiterjedt szemészeti gyógyító és tudományos tevékenységet fejtett ki A város legnagyobb adózói között volt (1920). A román királyi család tagjait is kezelte. A buk.-i egyetem szemészeti magántanárának nevezték ki (1931). Berlinben a Vilmos császárról elnevezett akad. kutató intézetében dolgozott, majd végleg Buk.-ben működött (1933–47). Temesvárra került ahol kórházvezető volt (1947–), valamint az újonnan létesült orvosi fakultás egyetemi tanára. Ott alapította meg a Revista de Oftalmologie c. folyóiratot. Kivándorolt Temesvárról Németországba. Kutatási területe: a látás fiziológiája, a szem betegségei, összefüggésben az általános kórképekkel. Szemészeti kutatásairól külföldi, főleg német nyelvű folyóiratokban számolt be. Közölt még az Erdélyi Orvosi Szemle, az Orvosi Lap, Miscarea Medicala folyóiratokban. Rendszeresen szerepelt az EME évi vándorgyűlésein, hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeken. A Zentralblattes für die Ophtalmologie und ihre Grenzgebiete munkatársa és referense. Egyéb munkái, összesen 77 önálló kutatáson és tapasztalatokon nyugvó orvosi tanulmány (Aderlass und Glaukum, Interferenz bei Augenkrankenheit, Interferenztherapie, La Ciclodia Lisi, A színes védőpápaszemek, Augenveränderung bei Malarie stb.) magyar, német, angol, olasz nyelven jelentek meg. A Román Szemészeti Társaság, A vakság ellen küzdő nemzetközi liga, a Deutsche Ophtalmologische Gesellschaft, a bécsi az olasz és egyéb szemészeti társaságok tagja. Tudományos dolgozatai megjelentek a Therapia, Graefe’s Archiv és belföldi szaklapokban, amelyek alapján külföldi orvoskongresszusokra hívták meg mint előadót. A Román Koronarenddel tüntette ki a király (1931). – F. m.: Reflexiók a cionizmsról (Mv., 1922); La prophilaxie de la cécitéen Roumanie (Buc., 1937.).
Irod.: Fodor Ferenc 2000; Genersich; Gulyás; Időtár 3; Ki kicsoda ?; MKL; Mv. zsidósága; Osváth; Ökrös; Todea–Fülöp–Avram; Újvári
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE