Náznánfalva, 1898. okt. 16., † Kv., 1921. márc. 10.: feső, szobrász. – Tanult Marosszentkirályon (1905–11), a Mv-i Ipariskola (1911–15), a Bp-i Képzőművészeti Akad. szoszobrász tagozata (1915–18), a Buk.-i Szépművészeti Akad. Hallgatója (1920). Behívják, alhadnagyként három fronton harcolt (1919), leszerelték (1920). Tüdőbetegen Kv-on halt meg. A klinikán is állandóan dolgozott, 38 alkotása és néhány terve maradt hátra. Részt vett az Erdélyi Művészeti Szalonon (1921). Falfestményei, dekoratív művei megtalálhatók különböző Bp-i épületekben. Ezek közül megemlítjük: Romul Boilă zeneszerző mellszobra, „Én, 1920-ban”, önarckép szobor gipszbe öntve, Dr. Liviu Pop mellszobra, Dr. Liviu Pop feleségének a mellszobra, Egy szoborcsoport makettje „Soldat infanterist” c., amellyel az I. vh.-ban elesett hősöknek akart emléket állítani. Irod.: MMK; Traian Duşa: Pagini de istorie, artă şi cultură, 1.; T. Duşa: O. B. un artist uitat (Tg. M., 1970); RepM; Todea 2013