Kv., 1557. jan. 1., † Kassa, 1606. dec. 29., végrendelete szerint Gyulafehérváron a katedrálisban temették el: váradi kapitány, bihari főispán, Erdély fejedelme. – B. György és Sulyok Krisztina fia. – Serdülő és ifjú éveit Bécsben és Prágában töltötte a császári apródok között, majd Gyulafehérvárra került (1576) Báthori István udvarába. Báthori István halála után (1586) előtérbe került a Habsburg-hatalommal való összefogás lehetősége a török kiszorítására, ennek híve B. I. is. Báthori Kristóf mellett a fejedelmi tanács tagja, a kiskorú Báthori Zsigmond gyámja lett, majd váradi kapitány (1592). A törökellenes párt vezéralakja, részt vett a török elleni hadjáratban (1595). Báthori Zsigmondtól 32 ezer arany ft.-ban megkapta Görgény várát a Köszvényesen és Mikházán lévő puskás gyalogosokkal együtt, akik a várat kell szolgálják és az országot segítsék (1597. dec. 14.), és beiktatták (1598. jan. 20.). Erdély egyesült Magyaro.-al Rudolf császár alatt. A Basta generális vezette zsoldos csapatai, a törökök, Mihály vajda beavatkozása következett. Bocskaiban megszületett a szabadságharc gondolata, a hajduk megrohanták a császári csapatokat (1604. okt. 15.), Bocskai a hajdúk élére állt és a szabadságharc vezére lett és győzelemre vitte azt. A függetlenség és a nemzeti királyság híve volt. Felszólította az erdélyi rendeket, hogy csatlakozzanak a szabadságharchoz (1604. dec. 12.). Nyárádszeredán az akkori Marosszerdán tartották azt az ogy.-t, amelyen fejedelmükké választották a székelyek (1605. febr. 21.), a Szerencsen tartott ogy.-en Magyaro. fejedelmévé válsztották (1605. ápr. 20.); a meggyesi ogy.-en a rendek baiktatták (1605. szept. 14) Magyaro. és Erdély fejedelemségébe. Megkötötte az osztrákokkal a bécsi békét (1606. jún. 23 ) és a törökökkel a zsitvatoroki békét (1606. nov. 11), egyesúlyt teremtve a két nagyhatalom között. Kiváltságokat adott Mv.-nek és várépítési engedély (1606), A nyárádszeredai ref. templom cintermének bejárata előtt áll a fejedelem bronz mellszobra, kettős életnagyságú, amelyet Horváth Géza mv.-i szobrászművész készített a bécsi béke 300. évfordulójára, és felavatták (1906. jún. 23.). A szobrot a templomba menekítették (1923–33), dr. Árkosi Jenő, Nyárádszerda akkori lelkésze, szekérrel a kv.-i Protestáns Teológiai Intézetbe szállította (1933), majd visszakerült eredeti helyére (1940. nov. 24. – 1944), ismét a templomba került, a templomkarzat alatti helyen őrizték (1944–76), amikor a templombejáratnál épített talapzatra állították fel, visszaállították a térre (1997. júl. 13.). Fejedelemmé avatásának 400. évfordulóján Nyárádszeredában iskolát neveztek el róla (2005. febr.), az EMKE helyi szervezete viseli a nevét. A nyárádmenti oktatás, nevelés és kultúra anyagi és szellemi támogatására Bocskai István Alapítvány jött létre (1994. ápr. 13. –). Marossárpatakon felállították a mellszobrát (Miholcsa József alkotása; 2005. máj. 5.). – F. m.: B. I. leveles könyve. (Kiad. Thaly Kálmán; M. Tört. Tár, 19. vagy 2. folyam 7. köt. Bp., 1874); B. I. és Illésházy István levelezése 1605 és 1606-ban. (Kiad. Szilágyi Sándor; Tört. Tár, 1878); B. I. politikai levelezése. ( Kiad. Szabó Károly; Bp., 1882); Tűzpróba. 1603–1613. (Bev. Bíró Vencel; B p., 1942); B. I. testámentomi rendelése (Bp., 1986; 2001); Levelek (Bp.- Buk., 1992); antológ.: M. gondolkodók : 17. század (Bp., 1979); B. M. élete = Erdély öröksége, 6.
Irod.: Ábrám Zoltán, Benkő K.: Mv.; György Horváth László: Bocskai István = Nyárádszereda; B.-szobor (Nú., 1997. júl. 8.); Basta; Bölöni Domokos: A sarokba állított fejedelem harmadszori feltámadása (Székelyföld, 1. sz., 1997); Bekecsalja (1955. febr.-márc.); Benda Kálmán: B. István függetlenségi harca (Bp., 1952); Bocskai István. 1906–1940–1997 (Nyárádszereda, 1997); Csetri–Szabó; Egyed Á. 2013; Egyed Ákos: Fejedelemválasztó országgyűlés Nyárádszeredában 1605-ben = Maros megyei m. 3.; Pál-Antal–Simon (Helikon, 24. sz., 2011. dec. 25.); Élet és Tudomány (45–48. sz., 2004); EMKE; EMKK2010; Erdélyi fejedelmek; G. Etényi Nóra-Horn Ildikó-Szabó Péter: Koronás fejedelem: B. I. és kora (Bp., 2006); Gaali; Időtár 1; Jakab; Kénosi–Uzoni 1., 2.; Kraus: Erdélyi krónika; Helikon (17. sz., 2006. szept. 10.); M. tört. tár 17.; Marczali Henrik: B. I. (Új Kezdet, 3. sz., 2006. márc.); Marosszéki krónikák 1.; MÉL; MNBK; Murádin; ’’Nincsen nekünk több hazánk ennél… ’’: Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez (Szerk. ifj. Barta János, Papp Klára; Bp., 2004); Nyárádszereda; Nyárádszereda: kiskalauz; Orbán Dezső; Pál-Antal 2002; Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor: Mv. – a szabad királyi város (Nú., 2016. máj. 6.; 2016. máj. 13.); Pesty 2014; Sepsiszéki; Székelység tört.; Szentgyörgyi; Testamentum; Trócsányi 1988; Ünnepelt Nyárádszereda (Nú., 1997. júl. 15.)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE