BOGDAN Florea, § Florian Bogdan, Flóris Bogdan, Florea Bogdan

Faragó, 1876. márc. 19., † Szászrégen, 1965. nov. 9.: mérnök, politikus, prefektus. – Elemi iskolát szölőfalújában, gimn.-ot Mv.-en a r. k. (1887–92), Balázsfalván a g. kat. iskolában (1892–94) és Naszódon (1894–95) végzett. Az egyetemet a bp-i politechnikán végezte (1899), mérnöki diplomát nyert matematika, geodézia, géptan, építészet, és topográfia szakokból. Dolgozott Debrecenben a vízügyi hivatalnál, a Balaton tó rendezésénél, a Sajó szabályozásánál. Katonai szolgálatot útászként Prágában teljesített. Gyulafehérváron kadétként a 12. útászosztagba került (1902–). A katonai szolgálat után irodát nyitott Szászrégenben, ahol le is telepedik (1902–). Teke képviselője (1906). Tagja volt a színház alapításra létrejött társaságnak, a Societatea pentru crearea unui fond de teatru român-nak (1910); megalapította a Cerbul-bankot (1912); az Astra örökös tagja (1912–), alapítótagja a Román Tanítók Egyesületének (Reuniunea Învăţătorilor Români, 1912), tevékenykedett az Osztrák-M. Monarchiába menekült Románok Nemzeti Tanácsában (Comitetul Naţional al Românilor Emigranţi din Austro-Ungaria, 1912). Az I. vh. kitörésekor alhadnagy a mv.-i 22. honvédezredben, majd hadnagy (1914. aug. 25. –). Galciában harcolt, ahol Lembergnél megsebesült. Felgyógyulása után a román vezérkar fordítóirodájába került, és a román hadsereg hadnagya lett (1915. jún. 30. –). Románia hadba lépése után szinte elsőnák állt át a román hadsereg oldalára, Borszéken kémirodát vezetett. A háború után bekapcsolódott a politikai életbe: Buk.-ben az erdélyi menekültek bizottságában tevékenykedett; részt vett a Határon túli románok kongresszusán (1915); beállt önkéntesként a román hadseregbe (1915). Tanulmányt közöl Desnaţionlizarea românilor ardeleni, sau politica agrară ungurească c. (1916); külön missziókat hajtott végre és harcolt Erdély felszabadításáért, a román nép egyesítéséért. Moldvába kényszerült menekülni, majd Szászrégen parlamenti képviselője lett az első egyesített román parlamentben (1919-ben). Létrehozta a Néppártot (Partidul poporului) (1920) Nevéhez fűződik Szászrégenben az első román líc. megindítása (1920), az első román könyvesbolt megnyitása, és román nyomda létesítése, itt nyomták a Glasul poporului (1923–31) c. lapot is, amelynek igazgató tulajdonosa volt. Maros megye prefektusa (1926. ápr. 16. – 1927. jan. 27.). Cikkeki a Glasul poporului-ban jelennek meg. Újból Buk.-ben volt (1940–). A szászrégeni temetőben lévő síremléke (1965) „B” kategóriájú műemlék. Emlékére a szászrégeni 6. sz. általános iskola felvette a F. B. Gimn. nevet. – F. m.: Planul oraşului Bucureşti (1915); Harta românilor de pretutindeni (Buc., 1940).
Irod.: Bíró Donát; Chiorean 2008; Fărăgău; Időtár 3; GOJM ( 30. apr. 1926. 30.); Gazeta Reghinului ( 4, 1993, nr. 6–7; 5, 1994, nr. 12; 6, 1995, nr. 11; 7, 1996, nr. 3); Időtár 4.; inf. László Mártontól; Profiluri reghinene; Regh. cult. 2.; Reghin- ghid; Reghin, militari; Reghin şi împrejurimi; Todea–Fülöp–Avram; Valori mureşene de patrimoniu