BORNEMISZA János, kászoni és impérfalvi br.

Görgényszentimre, 1807. ápr. 4., † Kv., 1894. jan. 1., : birtokos, ülnök, főkormányszéki tanácsos, cs. és kir. kamarás. – B. Lipót és Bornemisza Róza fia. Felesége : Jósika Antónia (1813-Bécs, 1879. márc. 7.; esk. 1833). Gyermekeik: Ilona, Ferdinanda, Róza, Johanna Róza (1842. máj. 9.-Gyöngyösszentkereszt, 1932, júl. 12.) Mikes Miklósné (1864–). – A kászoni székely kisnemesi családból származó, fényes karriert befutó Kászoni János leszármazottja, aki báróságot nyert (1718). – Görgényi földbirtokos, az erdélyi ogy. idején (1842) nevezték ki főkormányszéki tanácsosnak. Az 1848–49 forradalom idején lerombolták a görgényi kastélyt, részben újjáépítették (1850-es évek elején). Görgényüvegcsűrben volt üveg-hutája, amit átvett a M. Királyi Kincstár. Nevezetes medvevadászatokat tartottak itt. Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő részt vett a vadászatokon (1881, 1889). A Lipót -rend középkeresztese.
Irod.: Bérczy Károly: Hazai és külföldi vadászrajzok (Bp., 1882); Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Glăjărie; Gudenus; Gyászjelentő; Internet: a br. kászoni Bornemisza családfa; Pálffy; Sikóssy; Szathmári Papp Károly