BÜRGER Dezső, boroskrakkói; álneve: B. B. Desider

Mv., 1891. szept. 13., † 1944 a deportálásban: gyáros, vegyész, közíró. – Felesége: 1.?; 2. rápolti Erdélyi Rózsika, énekesnő, később Turnowszky Sándorné. Leányuk: B. Erzsébet, leánygimn. tanuló (1925 – Mv., 1941. dec. 6.). – Felsőkereskedelmi érettségit tett Bp.-en, utána 3 évig Charlottenburg-ban az elektro-kémiai egy -et. látogatta, szobrászatot is tanult, de nem végezte el az egy.-et. Berlinben a Műegy. Elektromérnöki Karánnak hallgatója (1909. okt. 1. – 1910. júl. 11.). Mezőgazdasággal foglalkozott. Részt vett az I. vh.-ban (1914–17). A Bürger-féle sörgyárban apja mellett dolgozott, majd vezérigazgató lett (1919–) és a buk.-i Urbeanu kémiai gyár műszaki vezetője. Az Aragonit művek rt. igazgatósági tagja. A kémia és fiziológia terén végzett kutatásai révén több kémiai szabadalma volt, amelyeket alkalmaztak is mo-i és romániai gyárakban. Mv.-en kémiai és fiziológiai kisérleti laboratóriumot létesített, ahol értékes megfigyeléseket tett és számottevő eredményeket ért el. Hitte hogy vegyészetileg mindent át lehet alakítani. Erről két könyvet írt. Nem volt olyan üzleti érzéke mint az apjának. A jó sőr gyártásához jó alapanyag kell, ő a rossz minőségű árpát és komlót vette, laboratóriumában igyekezett óriási költséggel ízüket megváltoztatni, eredmánytelenül, eladhatatlan sőrt gyártott. A hordókat lezáró szurokból is rosszat vett és azt is főzögette. Csődbe vitte a vállalatot a gazdasági világválság idjén (1930 k.), majd felszámolták (1938). Tudomány és Haladás c. természettudományi szakfolyóiratot indított Láni Oszkárral Mv.-en (1925), amelynek felelős szerkesztője volt. A KZST tagja (1932. nov. 6. –); a Munkás Szabadegyetemen és a KZST ülésein számos előadást tartott. Megalakította a mv.-i Mérnök Egyesületet, amelynek három évig társelnöke is, több kereskedelmi és ipari vállalat igazgatósági és felügyelő bizottsági tagja, sport-, társadalmi- és kulturális egyesületek működésében reprezentativ szerepet játszott. Több mint 200 cikke és tudományos jellegű irása jelent meg napilapokban és folyóiratokban. Kéziratban maradt Ópium c. regénye, melynek témáját a 30-as években tett palesztinai útja élményeiből merítette. – F. m.: Spectrum (reg., Bp., 1932); A gyógyüzlet (Mv., 1940); társsz.: Az EME Mv.-en 1930. aug. 28–30 tartott vándorgyűlésének emlékkönyve (Kv., 1931).
Irod.: EBKL; Er­délyi ezredek; Gyászjelentő; Időtár 3; Levéltári gyászj.; Ki kicsoda ?; Marosi-KZST; Molter 2.; Molter: Mv.; Ökrös; RMIL; Szabó–Simon–Szögi; Todea–Fülöp–Avram