DÁVID Antal Alajos, P.

Csíkszereda, 1818. szept. 27., † Mikháza, 1900. máj. 15.: r. k. pap, ferences szerzetes, hadnagy, tanár, novíciusmagiszter. – Beöltözött (1837. szept. 24.), felszentelték (1842. aug. 31.). Definitor (1898–1900). Elhagyta Székelyudvarhelyen a rendet, hogy részt vehessen az 1848–49-es szabadságharcban. Hadnagyként harcolt. A forradalom leverése után a korondi plébános rejtegette szolgájaként, majd pásztor lett a hegyekben. Nyolc év után juthatott vissza a szerzetes rendbe Mikházára (1857). Gyulafehérvári házfőnök. Lelkész Apanagyfaluban, plébániát alapított. Tűrben lelkész (1876) és tanító. Sírköve a mikházai templom cimtermében található. Csatlakozott az erdélyi ferences provincia reformjához Csíszér Elek kezdeményező és László Polikárp diadalravivő mellé.
Irod.: György: A ferencrendiek; Pap L.: ferences nyomdák; Pál-Antal – Szabó 2.; Sepsiszéki