DÉKÁNI Kálmán, Dékány Kálmán, álnevei: Földeáki Kálmán, Krónikás, Nessune, Pedagógus, Sine

Szováta, 1875. nov. 26., † Nagysajó, 1925. okt. 9, Nagysajón temették mert nem engedték a hatóságok haza hozni: történész, tanár, könyvtáros. – Testvérei: Árpád és Margit Hollaki Zoltánné. Felesége: Máthé Mariska. Gyermekei: György, Judit és Mária. – Középiskoláit Gyulafehérváron, Nagyszebenben és Halason, az egyetemet Kv.-on végezte (1894–98), történelem-latin szakos tanári (1900), bölcsészdoktori oklevelet szerzett. dr. phil. (1903) Nevelő volt gr. Vay Tibor fiai mellett Szabolcsban, Tason (1898–1902). A mv.-i Ref. Koll. tanára (1902–25); doktori címet kapott (1907). Magántanári oklevelet szerzett (1907) és a kv.-i FJTE magántanára a m. történelem középkori forrásai tárgykörében (1912–), de állandóan Mv.-en lakott és tanárkodott. A mv.-i Koll. nagy könyvtárának őre (1910–12. júl.), érdeme a Koll. könyvtárának az újjászervezése, új fémkönyvállványok felszerelése, a könyvállomány szak- és cédulakatalógus alapján való újrarendezése, ami négyévi kitartó munka eredménye volt (1921–25). A Teleki Könyvtár főkönyvtárosa (1913–25). szerk.-je a mv.-i Székelység c. napilapnak (1903. szept. – 1904. szept.). Szerepe volt a romániai m. irodalmi élet megszervezésében, Molter Károllyal és Berde Máriával a Zord Idő szerk.-je (1919–21). Történelmi tanulmányok szerzője; saját fordításában jegyzetekkel több tört. -mi forrást adott ki. A város történetéhez adatokat gyűjtött az első vh. -t megelőző években Bernády György kezdeményezésére, bécsi és németo.-i levéltárakban is kutatott (1912), a várositanács szerződést is kötött 3 történésszel: D. K: -nal, Kelemen Lajossal és Biás Istvánnal. A legelőrehaladottabb állapotban volt az ővé, de elkallódott. Történelmi tárgyú cikkeket, könyvismertetéseket írt hírlapokban. Gyenge testalkata és nehéz családi körülményei akadályozták tudományos munkásságát. Cikkeit, tárcáit, könyvismertetéseit és adatközléseit közölte a: Századok, Földrajzi közlemények, Erdélyi Múzeum, Derű, Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közlem, A mv.-i ref. főgimn. értesítője, Székelység, Székely Hírlap, Székely Világ, Erd. Prot. Lap, Erd. Múz. Egyes. Evkönyve, Uránia, Vasárnap, Erd. Hirl., Uránia, Vasárnap, Székely Ellenzék, Vásárhelyi Napló, Mv.-i lexikon, Székely Napló, Ellenőr, Mv.-i KZST Évkönyve, Mv. és a háború, Mv.-i Almanach, Zord Idő, Székelyf öld, Pásztortűz, Mv.-i Kalauz, M. Kisebbség-ben. Tagja volt M. Történelmi Társulatnak, a M. Földrajzi Társulatnak, az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, az Országos Ref. Tanáregyesületnek. Elnöke volt a mv.-i Közművelődési Egyletnek, az EMK-nek, alelnöke a KZST-nek (1910). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1919), titkára. – F. m.: Ocskay László (Mv., 1903); Rákóczi hazajött (Mv., 1903); Bél Mátyás földrajza (Mv., 1903); Egykorú vers a Hóra lázadásról (Déva, 1907); Egyiptom legrégibb m. leírása (Bp., 1908); A fiumei kirándulás tört-i. és földr.-i nevezetességei (Mv., 1909); A mv.-i Ref. Koll. aldunai kirándulásának nevezetességei (Mv., 1912); A történelemről= Mv.-i KZST 1914; A bécsi képes krónika (Kv., 1915); szerk.ford.: Einhard: Nagy Károly élete (Ford., bev. és névmutatóval ellátta; Bp., 1901); Küküllei János: Nagy Lajos király viselt dolgairól (Ford., bev. és jegyzetekkel ellátta; Brassó, 1906); János minorita Nagy Lajosról szóló krónikatöredéke. (Ford., bev. és magyarázó jegyz.; Bp., 1910); társsz.: Mv.-i lexikon (Mv., 1912 ); Mv. és a háború (Mv., 1915); antológ.: Zórd Idő antológia (Mv., 1998).
Irod.: Bányai Réka: Egy könyvtár mindennapjai = Könyvek által..; Biás István; Czirják 3; Deé Nagy Anikó 2001; Fülöp–Ferencz; Gulyás; Gyászjelentő; Időtár 2; Időtár 3; Kristóf György: Esztétikai becslésünk a mai közszellem hatása alatt (Kv., 1928); Marosi-KZST; MÉL; MIL; Molter 1.; Mv. tört. 2.; Mv.-i KZST 1914; Osváth; Ökrös; Pál-Antal 2009; RMIL; RÚL; Sebestyén; Sipos; ÚMÉL; Zord Idő