DEMÉNY István Pál

Nagyenyed, 1949. ápr. 28., † Mv., 2000. jan. 4.: irodalomtörténész, etnográfus, tanár. – A kv.-i BBTE m. nyelv és irodalom szakos tanári (1972) és doktori oklevelet szerzett (1978). Tanított Nagypeleskén, Nagyenyeden, Csombordon (1972–78), muzeológus a Csíkszeredai Múzeumban (1978–85), könyvtáros Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Könyvtárban (1985–90), főkutatója a Román Akadémia kv.-i Folklór Archívumának (1990- ), óraadó tanár a BBTE M. Nyelv és Kultúra Tanszékén (1990- ). Kutatási területe: az Ény- szibériai népek epikus hagyománya; az erdélyi és moldvai m. lírai dalköltészet, a m. népi líra számítógépes feldolgozása. Tanulmányait, cikkeit az Echinox, V. Z., A Hét, Népismereti Dolgozatok, Utunk, Megyei Tükör, Európai Idő, NyIrK, Ethnographia, Erdélyi Múzeum, Anuarul Arhivei de Folclor, Néprajzi Látóhatár, M. Szemle, Honismeret, Művelődés, Helikon, Korunk közölte. – F. m.: Kerekes Izsák balladája: Egyetemi doktori értekezés (Buk., 1980), A Szent László-legenda és a Molnár Anna legendája (Kv., 1992); A m. szóbeli hősi epika (Csíkszereda, 1997); Táltosok, kerekek, lángok: Összehasonlító folklorisztikai tanulmányok (Csíkszereda, 1999); antológ.: Népismereti dolgozatok 1980 (Szerk. dr. Kós Károly, dr. Faragó József; Buk., 1980); Népismereti dolgozatok 1981. (szerk.: dr. Kós Károly, dr. Faragó József; Buk., 1981).
Irod.: Réthy-Újvári-Váczy, Voigt Vilmos: Váratlanul lezárult D. I. P. életműve (Néprajzi Látóhatár, 1–2. sz., 2000); MMA; RMIL; RÚL