DEMÉNY Lajos §

Kisfülpös, 1926. okt. 6., † Buc., 2010. nov. 19.: történész, művelődéstörténész, tudományos főkutató. – A nagyenyedi Koll.-ban, a szászrégeni majd a mv.-i tanítóképzőben végezte (1949) középfokú iskoláit. Az egyetemet Kv-on a BTE történelem szakán két évet (1947–49), majd a Szovjetunióban Szverdlovszkban, a Leningrádi Tudományegyetem történelem karának egyetemes középkor szakán végezte (1951–1956), doktori tézisét is ott védte meg, megszerezve a kandidátusi fokozatot a Szentpétervári Egyetemen. Tanított a buk.-i Zsdánov majd Ştefan Gheorghiu Pártfőiskolán, tanszékvezető-helyettes (1956–59); Alexandru Graur nyelvész igazgatósága alatt korrektor, szerk. az Akad.-i Könyvkiadónál (1959–63), ahol folyamatosan írta tanulmányait is. Tudományos kutató, a Nicolae Iorga Történettudományi Intézetben (1964–71), a Nemzetiségtörténeti Kutatások oszályvezetője nyugdíjazásáig (1971–97), melynek céljait Nemzetiségtörténeti munkaprogram c. alatt a Korunk (8. sz., 1971) ismertette. Miniszterhelyettes a Közoktatásügyi Minisztériumban (1990); Bihar megyei szenátor (1990–92), a szenátus oktatási, kutatási, ifjúsági és testnevelési bizottságának alelnöke; a buk.-i N. Iorga Történelemtudományi Intézet főmunkatársa (1993–). A Revista de Istorie, Studii şi materiale de Istorie Medie, Magazinul Istoric és a Armarium. Studia ex historia scripturae. szerk. bizottsági tagja. Kutatási területe: a 15. – 18. sz. művelődéstörténete és parasztmozgalmai, az erdélyi nyomdászat története. Oklevél és történelemkutatással, valamint a román könyvnyomtatás történek kutatásával is foglalkozott, felfedezve az első román nyomtatott szöveget (16. sz.-i). Más cikkei az erdélyi nyomdászat történetével, a kilenced történetével, Veress Endre működésével, az erdélyi papírgyártás múltjával kapcsolatosak. Bevezette a Testamentum-sorozatot (1972). s Aspecte militare ale răscoalei de la Bobîlna c. alatt tanulmányt írt a fegyveres népfelkelések romániai hagyományairól szóló kiadvány számára. Megírta Jordáky Lajos életrajzát (a Szocializmus és történettudomány c. Jordáky-kötet bevezetése, 1974). Könyvtörténeti tanulmánya: Ouvrages imprimés en caractères cyrilliques en Transylvanie au XVI-e siècle (Dezsényi Szemző Piroska-Mezey László szerk.: Armarium. Studia ex historia scripturae. Tagja a Nemzetközi Papapírtörténeti Társaságnak (International Association of Paper Historians), levelező tagja a Román Akadémia társadalmi és politikatudományok részlegének, a MTA külső tagja (1995–). Alapító tagja az újjáalakult EME-nek, az EMKE Petőfi Művelődési Társaságának. A Buk.-i Tudományos Műhely elnöke (2009–). Cikkeit közölte a Korunk, Könyvtári Szemle, Művelődés, Studii şi cercetări de bibliologie, Studii: Revistă de istorie, Studii şi materiale de istorie medie, Revüe Roumain d”Istorie, Szrednie Veka, Revista de Istorie és az Armarium. Studia ex historia scripturae szerk. bizottsági tagja. A Román Tud. Akad. Nicolae Bălcescu-díját kapta (1978), Krakkóban UNESCO-dijjal (Krakkó, 1991), majd a M. Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki (1995). – F. m.: Az 1437–38-as bábolnai népi fölkelés (Buk., 1960); Răscoala seimenilor sau răscoală populară. 1655. Țara Românească (Buc., 1965) Cu privire la caracterul răscoalei din 1655 în Ţara Românească (Buk., 1963); Székely felkelések a XVI. század második felében (Buk., 1976); A székelyek és Mihály vajda. 1593–1601 (Buk., 1977); Paraszttábor Bábolnán. Együtt a hűbéri kizsákmányolás ellen, Függelékben a jobbágyok és a nemesek küldöttei között megkötött két egység szövegével (Buk., 1977); Bethlen Gábor és kora (Buk., 1982); Parasztfelkelés Erdélyben 1437–38 (Bp., 1987); Székely sors az Erdélyi Fejedelemség korában = Évek 1100-ból; társsz.: Răscoala seimenilor sau răscoala populară ( D. Lidia és N. Stoicescu-val, Buc., 1968); Evangheliarul slavo-român de la Sibiu, 1551–1555. (Emil Petrovici akad. filológiai tanulmánnyal, D. L. történelmi magyarázattal kísérte; Buc., 1971); România şi tradiţiile luptei armate ale întregului popor (Buc., 1972); Relaţiile politice ale Angliei cu Moldova, Ţara Românească şi Transilvania în secolele XVI- XVIII. (Cordoveanu Paul-al; Buc., 1974); Paraszttábor Bábolnán (Buk., 1977); Enciclopedia istoriografiei româneşti (Buc., 1978), Székely felklés, 1595–1596 (szerk. Benkő Samu, Vekov Károllyal; románul, Buk., 1978, magyarul 1979); A székelyek és Mihály vajda, 1593–96 (Buk., 1979 románul, 1979 magyarul); A romániai m. nemzetiség (szerk.: Koppándi Sándorral; Buk., 1981); Carte, tipar şi societate la români în secolul al XVI-lea (Demény Lidia A. – val; 1987); Az 1437–1438. évi erdélyi parasztfelkelés forrásai (előszó, jegyz. D. L., ford. Bodor András, Köllő Károly, Szabó György; Buk., 1991); szerk.: Evangheliarul slavo-român de la Sibiu, 1551–1553 (bev.; Buc., 1971); Jordáky Lajos: Szocializmus és történettudomány (bev., Buk., 1974); A romániai magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel 1. köt. (Buk., 1976); Răscoala secuilor din 1595–1596 (Buc., 1978); Székely felkelés 1595–1596. (szerk. Benkő Samuval és Vekov Károllyal; Buk., 1979); Fazekas János: A RKP a haza fiai testvériségének és barátságánek, társadalmi és nemzeti egyenlőségének következetes harcosa (összeállította, gondozta Bitay Ödönnel; Buk., 1980); Bethlen Gábor és kora (Buk., 1982); Székely oklevéltár I. udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek. 1569–1591. (Pataki Józseffel; Buk., 1983); Székely oklevéltár: Új sorozat 1–8. (Buk., 1. 1983, 2. 1985, 3. 1994, 4. 1998, 5. 1999, 6. 2000, 7. 2004, 8. 2006); Wesselényi István: Sanyarú világ (Buk., 1985); Az 1437–1438. évi erdélyi parasztfelkelés forrásai (előszó, jegy.; Buk., 1991). Több mint 100 tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szakkiadványokban (mo.-i, szovjet, német, angol stb.). A Buk.-i Koós Ferenc Kör alapító tagja; az MTA külső tagja, a Nemzetközi papírtörténeti Társ., az EME, EMKE és a Buk.-i Petőfi Művelődési Társaság tagja, a Buk.-i Tudományos Műhely elnöke.
Irod.: Aranykorszak; Bányai Éva: Sikertörténet kudarcokkal: Bukaresti életútak: Beszélgetések buk.-i m. értelmiségiekkel (Kv., 2006); Bottoni 2006; D. L.: Csak közösen írhatjuk meg közös múltunkat / Bitay Ödön (A Hét évk., 1979); D. L.: Csak megírt kéziratokból születnek könyvek / Oláh-Gál Elvira (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.); EMKK2010; Erdélyi L 2009, fotó1975; Évek 1100-ból; Hencz Hilda: Magyar Buk. a kommunizmus alatt (Székelyföld, 7. sz., 2015. júl.) Jakó 1976; KKACs; KMI (foto); Kovács András: A történész és igazának viszontagságai – D. L. életútja (Háromszék, 2009. febr. 14.; László – Novák; LSS; M. okl. Rom.; Magy kutatók;. Markó Béla: D. L. halálára (Krónika, 2010. nov. 23.); MNL; RMIL; RMKK; RÚL; Todea 2013