Felsősófalva, 1880. jún. 19., † Mv., 1938. okt. 29.: tanító. – Elemi isk. -t a szülőfaluban, tanítóképzőt Székelykeresztúron végzett (1900). Gyulakutára nevezték ki, ahol élete végéig 36 éven keresztül tevékenykedett. Dalárdát alakított, népművelési, gazdasági előadásokat, felolvasásokat tartott, elnöke volt az egyházmegyei tanítói értekezletnek. Faiskolát és gyümölcsöst létesített, amiért a Földművelési Minisztérium jutalomban részesítette (1911). Az ő idejében épült a ma is álló új iskola (1932). Az egyházmegyei tanács tanítói képviselője, majd tanácsbírója volt (1930). Sok kellemetlensége volt, mert nem ismerte a román nyelvet, ezért is kérte nyugdíjazását (1935). Utolsó éveit Mv.-en töltötte haláláig. Síremléket számára a bekecsalji egyházmegye tanítói értekezlete emelt. Irod.: [Nekrológ] (Reggeli Újság, 1938. okt. 30.); Gyulakuta és egyháza