DÖBRENTEI Gábor §

Somlószőllős, 1785. 1786. dec. 1., † Buda, 1851. márc. 26. 28. : író, művelődéspolitikus, fordító, szerk. – Pápán és Sopronban (1805) végezte iskoláit, könyvtárosa és titkára volt a a soproni líc. neves önképzőkörének. A wittenbergi és lipcsei egyetemeken tanult. Az Erdélyi M. Múzeum c. folyóirat szerk.-je Kv.-on (1814–18). Gyulai Lajos nevelője Oláhandrásfalván. Huzamosabb ideig Mv.-en tartozkodott (1817–19), tanítványa, gr. Gyulai Lajos társaságában, aki a Kir. Táblán jogot tanult. Kazinczy köréhez tartozott, a nyelvújítás híve volt, az irodalom fellendülésétől várta a nemzet újjászületését. Mv.-en kapcsolatban állt gr. Toldalagi Mihállyal, br. Kemény Simonnéval, gr. Teleki Józseffel, Bolyai Farkassal, akiről így írt levelében: „Ez a’ Bolyai nekem itt Apostolom leve, terjeszti mindenfelé a’ Muzeumot, ‘s kész akarva elegyít új szavakat beszédjébe, hogy terjedjenek ‘s a’ felőlek való disputatio egyengesse az elméket. Genialis ember.” (Levél Mv.-ről 1818. febr. 6.). Az Erdélyi M. Tudóstársaság titkára lett Mv.-en, Aranka halála után (1817). Egy új tudóstársaság alaprajzát dolgozta ki, de ez nem valósult meg, elhagyta Mv.-t (1919. júl.). Pesten, Bécsben majd Budán élt. A MTA (r. 1830) tagja, alapszabályait kidolgozó bizottság tagja és jegyzője, első titkára (1831–35), utóda Toldy Ferenc. Szek. -tette a M. Tudós Társaság Évkönyveit, a Régi M. Nyelvemlékeink 4. köt., főmunkatársa a Wigand féle Közhasznú Ismeretek Tára c. lexikonnak; a Pestmegyei színház igazgatója (1833–35); kiadta Berzsenyi Dániel összes műveit (1842); egyike volt a m. ifjúsági irodalom megteremtőinek. – F. m.: Plánum egy tökéletes m. bibliografia és szókönyv iránt (Pest, 1814); D. G. külföldi színjátékai (ford., 1–2. kötet., Bécs, 1821–23); Charaktert festő s elmés mulatságos anekdóták (Pest, 1827, 1839); Pali és Minka olvasni tanul (Pest, 1826; 1839); A kis Gyula könyve (elb.; Pest, 1829; 1861); Shakespeare remekei (ford., Pest, 1830); Terve a nagy m. szótár belső elrendelésének (Buda, 1834); Régi m. nyelvemlékek. 1–3, 4/1 (Buda, 1838–46); Huszárdalok (Buda, 1847); szerk.: Teleki Ferenc versei (Buda, 1834).
Irod.: Bisztray Gyula: Író és nemzet (Bp., 1943); Bodnár Zsigmond irodalom története (Bp., 1891); Bodor Aladár: D. G. erdélyi szereplése (Bp., 1906); Borbély István: A m. irodalom története (Kv., 1923–25); Chinezu, Ion: Aspecte din literatură maghiară. ardeleană (Cluj, 1930); Császár Elemér: A m. irodalmi kritika története a szabadságharcig (Bp., 1925); Döbrentei Gábor Marosvásárhelyen; Farkas Árpád: Az EME háromnegyedszázados tudományos működése (Kv., 1937); Emlékkönyv az EME félszázados ünnepére (Kv., 1902–1942); Erdélyi Hírmondók; Farkas Gyula: A m. romantika (Bp., 1930); Ferenczy József: A m. hírlapirodalom története, 1780–1867 (Bp., 1887); Ferenczy Zoltán: A kv.-i színészet és színház története (Kv., 1897); Ferenczy-Danielik; Gulyás; Hazai utazók Erdélyben; Iratok a m. államnyelv kérdésének történetéhez 1790–1848 (Bp., 1926); Időtár 1; A m. irodalom története: Képes díszmunka (Bp., 1906–1907); MÉL, MIL; Oláh-Gál Róbert: D. G. Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2011. febr. 12.); Pál-Antal 2009; Pintér; Pomogáts 1.; Szabó T. Attila: Az EME története és feladatai (Kv., 1942); Szinnyei; ÚMÉL