DOMOKOS Kázmér Mihály, Reverendissimus P., Damokos Kázmér

Szováta, 1606. szept. 29., † Gyergyóalfalu, 1677. szept. 5., Csíksomlyón a kegytemplom kriptájában nyugszik.: r. k. főpap, ferences szerzetes, apostoli vikárius, Coronai c. püspök. – Anyja ref. volt, de visszatérítette a kat. hitre (1635). – Nagyszombatban belépett a marianus rendtartományba, ferences rendbe (1629), de bal mutatóujja hiánya miatt csak laikus testvér lehetett, a tartományfőnök maga mellé vette. Brandenburgi Katalin erdélyi fejede­lemnél engedélyt szerzett a mikházi zárda felépítésére (1629), ahol versenyt dolgozott a napszámosokkal. Nagy segítségére volt az építkezésnek, a templom alapkövét sajátkezűleg tette le, de anyagot is hordott és a falak emelésében is segédkezett. Közvetített a bosnyák provinciától kért, magyarul nem tudó szerzetesek és a nép között. (1635–). VIII. Orbán pápa idején Rómában pappá szen­telték (1639. nov. 8.). Jelentős szerepet játszott az erdélyi custodia megalapításában, VIII. Orbán pápai Brévéje (1640. febr. 3.) alapján alkult meg. Nagynyújtódon gvárdián volt, onnan azonban hamarosan el­űzték a szerzeteseket. A fejéregyházi zárda főnöke (1639–), ahol rendi iskolát is szervezett. Csíksomlyóra menekült (1649–), ahol gvárdián volt (1649–50), a rendházat a tatárok lerombolták (1661), újjáépíttette a templomot és a rend­házat (1662–68). Custos és az erdélyi misszió főnö­ke (1654–58, 1662–65), majd Szelepcsényi György esztergomi érsek Rómába küldte (1654), ajánlására IX Kelemen pápa coronai cimzetes püspökké neveze ki (Corona in Graecia), majd erdélyi püspöki helynök lett, vicarius apostolicus (1668. jún. 16. –). Míg Rómába időzött helyette P. Jegenyei Ferenc vezette a kusztodiát. A gyulafehérvári egyházm. és egész Erdély apostoli helynöke lett, Visitator Generális (1669–72). Mivel az erdélyi törvények szerint a kat. -oknak püspöke nem lehe­tett, püspöki címét nem használta, mindig ferences ruhában járt. A kat. pap­hiány miatt a gyergyóalfalui plébániát maga vezette (1675–78). Buzgósága és ékesszólása miatt nagyon kedvelték, sokat visszatérített a kat. hitre. Egyházmegyei zsinatot tartott a csíksomlyói plébániatemplomban (1674). Pestisjárványidején maga látta el a haldoklókat és maga is a pestis áldozata lett. Emlékét Csíksomlyón és Gyergyóalfaluban emléktábla őrzi, Szovátán iskola és Művelődési otthon viseli a nevét. Szobra áll a R. k. templomnál Szovátán.
Irod.: Benedek Fidél; Erdélyi egyházak; Ferenczi Sándor 2009; Györffi; György: A ferencrendiek; Krón Füz. (1936. 17/18); Incze; Léstyán – templomok 1; Léstyán Ferenc: 300 éves a mikházi ferenceskolostor-templom (Nú., 1992. szept. 8.); MKL; Nyárád mente; Pál-Antal; Sepsiszéki; Szováta; ÚMÉL