DONÁTH László

Etéd, 1883. ápr. 5., † Nyárádszentsimon, 1967. dec. 2. Mv.-en nyugszik: ref. lelkész, író. – Apja falusi kovácsmester. Felesége: Krizbai Nemes Katalin. Egyetlen fiúk: László szintén ref. lelkész (1883. † Nyárádszentsimon, 1978.). Felesége: Simon Erzsébet (1893–1978) – A gimn. -ot Székelyudvarhelyen és Mv.-en (1903), a teológiát Kv.-on, Debrecenben végezte. Lelkész Nagyközszentimrén, Berettyószéplakon, Vadasdon (1912–14), Nyárádmagyaróson (1914–19), Harasztkeréken (1919–), Berettyószéplakon (1933–), mint nyugdíjas Havadtőn, Székelyföldváron. Egyházmegyei tanácsos, tanácsbíró, egyházkerületi képviselő, a mv.-i KZST rendes tagja. Novelláit, kisregényeit és egyébb írásait közölte a Zord Idő, Brassói Lapok, Keleti Újság, M. Méhészek Lapja, M. Nép, M. Újság, Temesvári Hílap, Erdélyi Szemle, Pásztortűz. Társzerk.-je az Egyházi Figyelő-nek (1920), főmunkatársa a Ref. Őrálló-nak (1934–). A Temesvári Hirlap (1927-es) és a temesvári Arany János Társaság (1929-es) novellapályázatán I. díjat, a rádió pályázatán (1936) dicséretet nyert. Bemutatták Ha a leány bálba készül c. egyfelvonásos vígjátékát (1937. ápr. 18.). Kéziratban maradt művei közül kiemelkedik önéletrajzi regénye: Kökényszüret. Kezdeményezte a dicsőszentmártoni Sipos Domokos-síremlék felállítását (Keleti Újság, 1929. szept. 19.) Nyárádmagyaróson és környékén játszották Az utolsó falat kenyér c. színdarabját (1990). F. m.: Ha a lány bálba készül (Vigjáték; H. n., é. n.); Humoros esetek (nov., Kv., 1928); Jairus fia (nov., Mv., 1929); Szegény bolond (elb., Kv., 1931); Cserefa Gyuri (reg., Bp., 1932); Toronyjáró székely (Bp., 1933); Tövig égő gyertya (nov., Nagyvárad, 1934); Gyémánt kulcs (Nagyvárad, 1935); Az utolsó falat kenyér (színmű; Nagyvárad, 1939); A pap tehene (novellák; Kv., 2013 ); Zádokfa kürt (novellák; Kv., 2015); Az én tótom = Ünnepi könyv.
Irod.: Csáky; Gulyás; Marosi-Helikon; Marosi-KZST; KZST1930; Molter 2.; P. Buzogány Árpád: Évfordulóink (Örökségünk, 2007., 3. sz.); Nyárádmagyarós; Ünnepi könyv; Záhonyi