DÓZSA Dániel, makfalvi és uzapaniti, Dósa Dániel

Makfalva, 1821. jan. 21. 30., † Búzásbesenyő, 1889. szept. 25. Makfalván a családi sírboltba temették: kúriai bíró, író, költő, újságíró, ogy.-i képviselő. – D. Dániel, földbirtokos fia. Felesége: Pákay Egyed Eszter (esküvő: 1855). Fiaik: Endre, felesége Csíky Jolán; Dániel. – Tanulmányait a mv.-i Ev. Ref. Főiskolán végezte. A Kir. Tábla írnoka (1839–); ügyvédi oklevelet szerzett (1844). Hivatali pályára lépett s mint marosszéki tiszteletbeli jegyző, s táblabíróként működött, később Marosszék aljegyzője majd főjegyzője. A szabadságharc alatt a szék kormányzatát kezelő rendőrségi törvényszék elnöke lett, a m. belügyminiszteriumban titkár (1849). Nyilvánosan felkérte Bolyai Jánost, hogy vegyen részt a m. szabadságharcban. A szovátai fürdőélet szervezője Bereczki Sándorral, kezdeményezésükre épültek Szovátafürdő első magánvillái. A Szegedi Hirlapban közölt cikkei nagy figyelmet keltettek. A világosi fegyverletétel után bújdosott, majd makfalvi birtokán gazdálkodott és irodalommal foglalkozott (1850–). Szerk. -tette a kv.-i Ellenőrt (1848. júl. -nov.), a M. Hírlap és a Pesti Napló rendes munkatársa (1850-es években); jogi cikkeit a Jogtud, és Törvény­kezési Tár (1855–56), a M. Jogászegylet Évk. és a Büntető Jog Tára, Kv.-i Közlöny (1859) közölte. Marosszék alkirálybírója (1860–), de a provizórium bevezetésekor (1861) tisztségé­ről lemondott és újra a Kv.-i Közlönyt szerk. -tette 1868). Kriza János felkérésére marosszéki népdalokat küldött a Vadrózsák számára, felesége is a gyűjtők közé tartozott. A kv.-i (1866), a pesti (1867) ogy.-en mint Mv. képviselője a deáki politika elkötelezettje volt. A mv.-i kir. itélőtábla első osztályú bírája (1868–72), valamint m. kir. kúria rendes bírája (1872–). Közéleti tevékenysége után Búzásbesenyőben telepedett le, birtokot és egy régi nemesi kúriát vásárolt ott, amelyet halála után a család a ref. egyháznak adományozott. A század végén abba költözött a ref. iskola. Az épület napjainkig iskola, még két szárnyat építettek hozzá. Történelmi regényeket írt, Zandirhám c. hőskölteményében feldolgozta a Csíki Székely Krónikát, átültette hexameterbe. Versei elbeszélései, politikai cikkei, jogtudományi cikkei az erdélyi és mo. – i lapokban jelentek meg (1840–): Remény, 1840; Regélő, Regélő Pesti Divatlap, Kv.-i Vasárnapi Újság, Athenaeum, Honderű, Életképek, Hölgyfutár, Délibáb, Vasárnapi Újság, Napkelet, Nefelejts, Kalauz, Erdélyi Híradó, Pesti Napló stb. A buzásbesenyői m. elemi iskola, ma a nevét viseli (2004 vagy 5-től). – F. m.: Székely harci dal (Makfalva, 1848); Zandirhám: Székely hősköltemény a IX. szá­zadból: A Csiki Székely krónika verses feldolgozása (Kv., 1858); D. D. versei (Kv., 1858); Kornis Ilona (tört. regény; 1–4., Pest, 1859; 1868); Boronkay Margit (tört. regény; Kv., 1860); A kisértő (ford., Kv., 1860); Oláh Judit (tört. regény; Kv., 1863); Az éjszaki fény (regény; Kv., 1863); Csatározás a daco-román törekvések ellen (Kv., 1863); Egy nézet a megyegyűlés újabb szerkezetéről (Kv., 1866); antológ.: Arany furulya: A forradalom költészete az 1848–49 szabadságharc idejéből (Bp., s. a.); Beszélytár: Erdélyi szépirodalom (Kv., 1843–45); Deák Farkas: Emlékkönyv a m. irodalomból (Bp., 1862); A m. költészet kincsesháza (Bp., 1895); Remény: Zsebkönyv (Kv., 1840, 1841); Székelyek a költők dalaiban (Bp., 1908); Színes könyv (Kv., 1861); Torouţiu: Studii si documente literare (Buc., 1931–46); Unio: Zsebkönyv 1848 (Kv., 1848).
Irod.: 1848–1849 Marosszék; Bisztray Gyula: Író és nemzet (Bp., 1943); Dósa család; EME tört.; Emlékkönyv az EME félszázados ünnepére (Kv., 1902–1942); Ferenczi Zoltán: A kv.-i színészet és színház története (Kv., 1897); Fülöp–Ferencz; Gáldi László: Siebenbürgen im Aufbau der ungarischen Kultur (Bp. -Leipzig-Milano, s. a.); Gálfalvi Artúr Béla: Makfalva; Gyászjelentő; Időtár 2; Józsa András: Szovátafürdő (Korunk, 8. sz., 2009); Keresztes Gyula: Örökségünk 49.: A makfalvi udvarház (Nú., 1994. jan. 28.); Kristóf György: Istoria limbii şi lit. maghiare (Cluj, 1934); Kristóf György: D. D. elbeszélő költészete (Bp., 1938); Kriza levelezés; Maros megye; Málnási; MÉL; MIL, MNL; Molter 2.; Pál-Antal – Szabó 2.; Pál-Antal; Pál-Antal 2009; Pálffy; Papp Miklós K.: Itt is ott is (Bp., s. a); Pintér; RNL; Rugonfalvi Kiss; Sipos; Szádeczky Kardos Lajos: A Csíki székely krónika (Bp., 1905); Szinnyei; Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban (Bp., 1939–41); Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk az abszolutizmus korának elején (Bp., 1929–1933); Szinnyei József; Szováta; Transilvania; ÚIL; ÚMÉL; ÚMIL, Ürmössí Lajos: Erdély irányadó lapjai 1830–40 es években (Kv., 1907); Veress