DUICU Serafim, § álnevei: George Eliade, Sergiu Tismaneanu

Tismana, 1938. aug. 6., † Mv., 1996. okt. 19., A Recea-i kolostorban nyugszik: irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. – A középiskolát Tg. Jiu-ban és Craiova-n (1952–56), a BBTE filológia szakát Kv.-on végezte (1956–61). Tanított Balázsfalván a Faipari Iskolaközpontban (1961–64), a mv.-i Pedagógiai Főiskolán tanársegéd (1964–74). Doktori disszertációját Vladimir Streinuról írta és a buk.-i egyetemen védte meg Şerban Cioculescu akad. vezetésével (1974). A mv.-i Vatra irodalmi lap szerk.-je (1974–78). A Színművészeti Főiskolán ill. Akad. -án (1978- ) egyetemes színháztörténetet tanított, mint meghívott előadó (1976–), majd tanársegéd, előadótanár, professzor (1978–96) a román színháztörténet és drámaelmélet előadója. A Maros Megyei Művelődési Felügyelőségen főtanácsadó (1990–93). Miniszteri rangban államtitkár Buk.-ben a Művelődési Minisztériumban (1993). A Mv.-i Nemzeti Színház igazgatója (1994–96) és a Dimitrie Cantemir Ökológiai Egyetem rektora. Megalapította a Şcoala Ardelană Művelődési Egyletet és Alapítványt, valamint a Şcoala Ardelană c. lapot (1991–93), az Alexandru Papiu Ilarian Kulturális Társaságot (1995), melynek tb. elnöke. szerk.-je a Curierul de Transilvania-nak; közölt a Tribuna, Steaua, Ramuri, Vatra, Orizont, Viaţa Românească, Convorbiri literare, Cronica, Familia, Transilvania, Ateneu, România literară, Teatrul, Târnava, Vâlcea literară, Tezaur, Analele Universităţii Ecologice „Dimitrie Cantemir” c. lapokban. Megkapta a Mv.-i Írószövetség Díjáta Dicţionar de personaje dramatice c. kötetéért. Sajtó alá rendezte több román író: Petru Maior, Vasile Moldovan, Al. Papiu Ilarian, Ion Pop Reteganul, Octavian Goga jelentős műveit. Művelődési Osztály vezetőjeként felállíttatta Marosludason M. Eminescu és G. Coşbuc mellszobrát, Eminescu és Goga mellszobrát Dicsőszentmártonban, Al. Bătrâneanuét Báld faluban és Al. Papiu Ilarianét a róla elnevezett faluban, vissza hozatta Mv.-re Tordáról a Latinitás Emlékművet – Lupa Capitolina, amelyet a főtéren helyeztek el. Post mortem Dicsőszentmárton város a díszpolgári címet adományozta neki (2001. máj. 17.). Mv.-en gimn. viseli a nevét (2007) és egy utcát is neveztek el róla. – F. m.: Vladimir Streinu, critic, istoric literar, teoretician al poeziei şi poet (1974); Vladimir Streinu: monografie (Craiova, 1977); Pe urmele lui Gheorghe Şincai (Buc., 1983); Pe urmele lui Samuil Micu Clain (Buc., 1986); Pe urmele lui Petru Maior (Buc., 1990); Dicţionar de personaje dramatice (Buc., 1994); Euripide: un „modern” printre clasici (Tg. M., 1999); Ochi de veghe: mărturii (Tg. M., 2001); Ochi de veghe: poeme (Tg. M., 2005); Paralaxe critice (Tg. M., 2006); Formele neliniştii (Tg. M., 2009); társsz.: Mureş, pe marginea ta (Lazăr Lădariu-val; Tg. M., 1969); Lucrări ştiinţifice (Tg. M., 1969, 1970); Pagini mureşene (Tg. M., 1970, 1971); Orele ţării XXV (Tg. M., 1972); Studii şi cercetări ştiinţifice (Tg. M., 1995); Sexualitatea umană (Tg. M., 1996); szerk.: Pop Reteganul, Ion. Aminttirile unui şcolar de altădată Ochi de veghe: (Buc., 1969); Buţiu, Vasile: Du-te, dor, cu Mureşul. (Tg. M., 1976); Bucur, Septimiu: Banchetul lui Lucullus (Cluj-N., 1978); Ion Antonescu şi Garda de Fier (Tg. M., 1991); Gârleanu, Emil. Din lumea celor care nu cuvântă (Craiova, 1994); Dascălu, Gheorghe: Stropi de gând: aforisme (Buc., 1995); Elena din Ardeal. Poezii şi poeme în proză (Tg. M., 1995); Moldovan, Vasile. Memorii din 1848–49 (Tg. M., 1995); Blaga, Iosif: Teoria dramei cu un tratat introductiv despre frumos şi artă (Craiova, 1995); Goga, Octavian. Rugăciune (Craiova, 1995); Maior, Petru. Procanon (Tg. M., 1996); Papiu Ilarian, Al. Istoria românilor din Dacia Superioară (Tg. M., 1996).
Irod.: Családi inf.; Cosma; (C. L., 2003. jún. 13.; 2005. nov. 1); Dascăli mureşeni, 3.; DGLR; Domokos 1978; DSR; Husar; Cristescu, Mariana: Ochi de veghe (Tg. M., 2001); Pers. publ. – pol. 1995–1996.; Soare; Târnăveni, cult. – ist.