E. KOVÁCS Gyula, § Ecsedi Kovács Gyula, Kovács Gyula

Gebe, 1839. febr. 14., † Segesvár, 1899. aug. 2. Sírja Kv.-on van. Színész, költő, a kv.-i Nemzeti Színház örökös tagja. – Papi családból származott. Leányai: Etelka és Ilona. – Szatmáron a Ref. Algimn.-ban (1851–), Debrecenben a Koll.-ban tanult (1852–), itt volt először színházban. Elhatározta, hogy színész lesz, külömbőző társulatokkal járta az országot nyomorral és éhséggel küzdve. Szinészi pályáját Debrecenben Láng Boldizsár együttesében kezdte (1856). Háromszor volt a pesti Nemzeti Színház tagja (1859, 1870, 1878–81). A kv.-i színház hősszínésze majd művészeti vezetője (1865–69, 1870–78, 1881–1899). Pályáján a mv.-i színészet fontos állomást jelentett. Negyvenéves színészi jubileumát itt is megünnepelték. Képzett és tudatos művész, kiemelkedő drámai színész, Egressy Gábor stílusának folytatója, rendkívül sokoldalú, intrikusnak, tragikusnak is kiváló. Shakespeare alakításai országos hírűvé tették, több város meghívta vendégszereplésre. Moliere, Racine, Schiller drámái mellett ő adta elő Goethe Faustját első ízben m. nyelven, de hivatásának tekintette a m. dráma művelését is. Lefordította Schiller, Racine és Moliére da­rabjait. Kv.-on ülte meg szinészi pályájának ezüst (1885) és negyvenéves jubileumát (Kv., 1896; Debrecen, 1897). Tevékeny tagja volt a mv.-i KZST, a Petőfi Társaságnak, a nagyváradi Szigligeti Társaságnak és a debreceni Csokonai Körnek. Költeményeket, elbeszéléseket, rajzokat írt a : Hölgyfutár, Divatcsarnok, Császárfürdői Album, Vasárnapi Újság, Koszorú, Otthon, Petőfi Társaság Lapja, Képes Családi Lap, M. Polgár, Színészeti Közlöny, kv.-i Ellenzék, Magyarország, Ország Világ, Erdélyi Híradó, Erdélyi Írók és Művészek Almanachja, Nagyvárad, Kolozsvár, Fővárosi Lapok, A Hét, M. Géniusz, Bp.-i Hírlap, Napló, Hasznos Tanácsadó-ban. Több színművet alkalmazott színpadra. A segesvári Petőfi-ünnepségen az emlékoszlop felavatásakor szavalás közben rosszul lett és Segesváron halt meg. Jékely Zoltán egyik regényének hőse. – F. m.: Kovács Gyula költeményei (Pest, 1869); Emlékek. Élmények, I. (K­v., 1888); E. Kovács Gyula költeményei (Bp., 1892); E. Kovács Gyula költeményei a költő életrajzával (Összeáll. Ferenczi Zoltán; kiadják leányai E. Kovács Ilona és Etelka; Kv., 1900); Mátyás király (Kv., 1896); Emlékezés régiekről (Debrecen, 1898); Emlékek, Élmények (Debrecen, 1898); Bocskai István (kézirat, 1892); E. K. Gy. összegyűjtött versei 1869–92 (Kolozsvár, 1900). Petőfi ébredése (kézirat, előadták Kv.-on); ford.: Schiller: Don Carlos (Bp., 1881); Stuart Maria (kézirat , 1887); F. sz.: Shakespeare szerepei: Hamlet, Coriolanus, Macbeth, III. Richárd, Othello, Lear, Antonius (Julius Caesar); Shylock ( A velencei kalmár); Petruchio (A makrancos hölgy); Wallenstein (Schiller: Wallenstein halála); Teli Vilmos (Schiller: Tell Vilmos); Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem); Faust (Goethe); Bánk bán (Katona J: Bánk bán.); Don Caesar de Bazan (Dumanoir-D’Ennery); Mó­zes (Madách: Mózes).
Irod.: Bartha Katalin Ágnes: Shakespeare Erdélyben: XIX. századi m. nyelvű recepció (Bp., 2010); Bartha Katalin Ágnes: A színházról folyó beszéd „képes” nyelve: E. K. Gy. alakításainak korabeli leírása (Székelyföld, 11.sz., 2005. nov.); Darvay Nagy Adrienne: Biléta a múltnak teátrumába (Erdélyi Figyelő, 5. sz., 1995); Ferenczi Zoltán: E. K. Gy. költeményei a költő életrajzával (Kv., 1900); Ferenczi Zoltán: A kv.-i színészet és színház története (Kv., 1897); Gaál; Gulyás; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 95. (Új Élet, 12. sz. 1974.); Kovács Levente; Marosi-KZST; MÉL; MSZL; Piroska; Schöpflin; Szentimrei; Szépréti Lilla: Az Apolló szála (Erdélyi Figyelő, 7. sz., 1996. márc.); Szinnyei; Újházi Ede: Régi színészekről (Bp., 1908); ÚMÉL; Virágh Géza B.: Magyar színművészet (Bp., 1900)