ELEK János, kányádi

Csiba, 1900. jan. 1., † Mv., 1976. ápr. 7.: műbútorasztalos, bútorgyáros. – Régi székely primor család sarja. Középiskoláit és ipari tanulmányait Mv.-en és Bp.-en végezte, majd tanulmányúton Bécsbe, Bp.-en, Buk.-ben, Konstancán és Galacon járt. Visszatérése után Mv.-en műasztalos üzemet létesített (Roosevelt-tér 4.sz, 1925. febr. 20), amely rendelésre 22 munkással barokk hálószobabútorokat, kis bútorokat, székeket, szánkókat stb. állított elő és forgalmazott. A helyi Gazdasági Kamara valamint a Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett kiállításon két izben arany éremmel tüntették ki. A MP-nak, valamint a helyi intézőbizottságnak tagja, az Asztalos Ipartársulat elnöke (1938–), a M. Iparegyesület alelnöke (1939–), a város törvényhatósági bizottságának tagja, az Egyesülés szövetkezet ügyvezető elnöke, a MSE választmányi tagja, a futballszakosztályának elnöke volt. A MP részéről képviselőjelölt volt (1937). Üzemét államosították (1948), elkobozták az egész vagyonát: a butorgyárat és a két lakást (melyek a Mărăşti tér 18. sz. alatt vannak). Feleségének, Ritz Margitnak (1902. – Mv., 1990. szept. 6.) volt egy telke a Marosparton és az oda épített lakóházban laktak (1951–). A Dunacsatornához hurcolták (1953. márc.–54. febr.). A Vártemplom prezsbitere volt 35 évig. – F. m.: Modern bútortervek (Kv., 1928).
Irod.: Bartos Zoltán; családi inf.; Gulyás; Időtár 3; Kádár – Pál-Antal; Ökrös; Remeteszeg; Székelyföld í.k.