Oklánd, 1900. jan. 22., † Mv., 1999. okt. 19.: főgyógyszerész. – E. János és Brassai Mária fia. Testvére: Lajos. Felesége: Barta Antónia. Leányuk: Éva. – Csíkszeredában kezdte középiskolai tanulmányait, Mv.-en érettségizett a r. k. gimn.-ban (1919). Részt vett az I. vh.-ban, a 24. gyalogezred önkéntese, tiszti vizsgát tett és a Székely Hadosztályban szolgált. Gyógyszerész pályára lépett, Mv.-en Osváth Kálmán gyógyszertárában gyakornok, Bp.-en gyakornoki vizsgát tett (1920), a szegedi FJTE –en kapott gyógyszerész oklevelet (1923. jún. 19.). Gyógyszerész Baróton dr. Jeney István (1882?–1958) gyógyszertárában. Katona Mv.-en (1925), utána munkanélküli, több gyógyszertárban helyettes, honosították szegedi oklevelét (1932), gyógyszertárbérlő Nagybányán, gyógyszerész Gyergyószentmiklóson (1940–43), az Ungvár melletti Nagykaposon bombatámadásban elpusztult a saját gyógyszertára. Visszatért Mv.-re, alkalmazott lett a Rekord gyógyszertárban (1945. szept.–48. szept.). Államosítás után vezetője nyugdíjazásáig (1969-ig) a Kossuth Lajos u.-i, volt Izmael Márton féle gyógyszertárnak, ami a 2. számot viselte. A Szegedi Orvostudományi Egyetem arany (1974), gyémánt (1983) és rubin (1993) oklevéllel tüntette ki.
Irod.: Bodolai: A hosszú élet titka (Nú., 1997. febr. 11.); Péter H. Mária: In memoriam E. I. (Nú., 1999. nov. 23); Péter H. M.; Péter H. M. 2013
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE