FERENCZY Júlia, § Fuhrmann Károlyné, Ferenczi Júlia

Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3., † Kv., 1999. júl. 26. a Házsongárdi temetőben nyugszik: festőművész, grafikus. – F. Gábor (1881–1967), kántortanító és Farkas Zsuzsánna leánya. Férje: Fuhrmann Károly ötvösművész (1936. febr. 29. –). Gy. Szabó Béla barátnője és művésztársa. Testvére három gyermekét fogadta örökbe: Ferenczy Imrét, Miklóst és Istvánt. Adorjáni Zoltán ákosfalvi tanító irányította kezdetben a rajz-, festési tanulmányait. A képzőművészeti főiskolát Kv.-on kezdte (1931–) és Temesváron végezte (1935), tanárai: Papp Sándor, Aurel Ciupe, Catul Bogdan, Romul Ladea. Majd Gy. Szabó Bélától grafikát tanult. Brósz Irmával és Gy. Szabó Bélával közös műtermet tartottak fent. A Marosvécsen életrekelt Barabás Miklós Céh (1929) fiataljainak egyike, csoportjuk a Tizenötök név alatt maradt meg az erdélyi művészeti köztudatban, első jelentkezésük (1939. dec. 3–10.). A m. Vallás- és Közoktatásügyi Min. ösztöndíjával a Balatonnál dolgozott (1941); majd a buk.-i Irók, Művészek, Újságírók Egyesületétől nyert ösztöndíjat (1949). Tájképei Kv.-on, Nagybányán, a Székelyföldön és a Balaton környékén, ahol Gy. Szabó Bélával együtt dolgozott, készültek. Olajfestményeket, pasztelleket, akvarelleket, szén- és tusrajzokat készített. A kv.-i Színházi Újság (1946–), a Dolgozó Nő grafikusa, művészeti munkatársa (1948–53). Reprodukcióit, a róla szóló cikkeket a Pásztortűz, a Szépművészet, az Utunk, a Művelődés, az Igazság, a Dolgozó Nő közölte. Újságokat és könyveket is illusztrált. Számos ifjúsági művet illusztrált az 50-es években, rajzai jelentek meg. A rendszerváltás után a Tizenötökből többüket a képzőművészeti életből hosszú évekre kizárták és a Képzőművészek Országos Szövetségéből is (1958) és nem vették vissza (1990 után sem). Alkotásai a bp.-i Nemzeti Galériában, a buk.-i Szépművészeti Múzeumban, a sárospataki múzeumban találhatóak. Életművét elismerve megkapta a M. Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét (1996). Emléke tiszteletére Nyárádszentbenedeken F. J. Emléknapot szerveztek születése 100. évfordulóján (2009. ápr. 27.), a falu központjában emlékparkot rendezett be az Együtt Nyárádszentbenedekért Egyesület és leleplezték a róla mintázott bronz-domborművet, Hunyadi László szobrászművész alkotását. – F. m.: Önarckép; Bokor a vízparton; Akt; Alkony; Park; Kelemen Lajos arcképe; Bara Margit arcképe; illusztr.: Kovács Péter: Tükör előtt: versek (Tg. M., 1937); Farkas-barkas. Magyar népmesék. (Összeállította: Faragó József; Gy. Szabó Bélával il.; Buk, 1962, 1963, 1970). – F. kiáll.: egyéni: Kv. (1939, 1941, 1947, 1969, 1991, 1996), Gyergyószentmiklós, Csíkszereda (1967); Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Nagyszalonta (1957, 1968), Mv.: a Stúdió Színház előcsrnokában (1968. okt. -nov.), uo. Gy. Szabó Bélával, 1972. ápr. 15.); Bp. (1971); Debrecen (1972); Buk. (1972); Szigliget (1973); csoportos kiáll.: Állami grafikai kiállítás (Buk., 1972).
Irod.: artportal; Ákosfalva; Banner; Bölöni Domokos: F. J. és Nyárádszentbenedek (Nú., Színes Világ, 2010. dec. 18); Házsongárd; Időtár 4.; MIL; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 60 (Új Élet, 24. sz., 1972); KKACs; Koch Mária: Emberek, virágok, tájak: Beszélgetés F. J. képzőművésszel (V. Z., 1968. nov. 2.); Molnár; Murádin Jenő: Látogatóban F. J. -nál (Új Élet, 12. sz., 1979); RMIL; RÚL; Szabó–Kállai; Székelyföld í. k.; Tibori Szabó Zoltán: F. J. (Kv., 2000); ÚMÉL; ÚMIL; Film: a Román Televízió m. stúdiójának portréfilmje (1997).