Komárom, 1893. szept. 29., † Bp., 1961. nov. 5.: író, színész, lapszerkesztő, helytörténész, postasegédtiszt. – Bp.-en érettségizett, utána postai szaktanfolyamot végzett. 14 évet Bp.-en postai tisztviselő; az első vh. után áthelyezték a mv.-i postahivatalhoz, majd itt színész lett és 8 évig működött különböző erdélyi színtársulatoknál (többek között Szabó Pál társulatánál). Abba hagyta a színészkedést (1923), ettől kezdve a színháziéletben mint kritikus, lapszerkesztő, művelődéstörténész, színműíró, és öntevékeny színházi együttesek, valamint események kezdeményezője, rendezője-szervezője volt. Műkedvelô elôadásokat rendezett a M. Iparos Egylet keretében: a Sztambul rózsája, az Obsitos, a Cigánybáró, a Gülbaba, az Aranymadár stb. Az Ezüst pille c. darabot Krón Ernô harmincéves műkedvelôi színitevékenysége jubileumára vitte színre (1933). Segítôtársaiként Tóth Sándor, r. k. kántor-karnagy és Páll Károly textilkereskedô, díjazott kirakatrendező, a színpadi díszletek tervezői és kivitelezôi voltak. A táncok koreográfiája és betanítása Hints Márta nevéhez fűzôdött. Az elôadások szoprán énekesnôje Tóthné Máthé Margit. A mv.-i Színpártoló Egyesület könyvtárosa; rendezője a Dalműjátszó Társaságnak. Fontos mozzanat tevékenységében Mikszáth Kálmán műveinek színrevitele Mv.-en: háromfelvonásos énekes népszínmű formájában színre alkalmazta Az eladó birtok-ot (1923), zenéjét Bródy Miklós szerezte az ő verseire; majd a Szelistyei asszonyokat vitte színpadra (1924), amely darabban Molter Károly is fellépett Makucsek plébános szerepében, majd a bp.-i Városi Színház is műsorára tűzte (1927). Gyermekszíntársulatot alapított, amely 6 daljáték bemutatására vállalkozott. A legkiemelkedőbb a János vitéz, a Gülbaba színrevitele. Laptulajdonosként ő maga írta a Marosmenti Élet c. riport, művészeti, társadalmi és mozi hetilapot (1929–35), amely az ugyancsak általa szerk. -tett helyi művészeti lapokból, a Színházi Hét (1924–25), a Színházi Élet (címváltozások: Színházi Világ (1926–27), Mv.-i Társaság- Színházi Világ (1926) c. lapokból nőtte ki magát. Folytatásként említhető az Ellenzék (1936); Virradat (1936–40). Színháztőrténészként forrásértékű adatokat tárt fel. Lapjában, a Marosmenti Élet kiadásában, mintegy 50 folytatást megért Krónikás füzetek c. sorozat keretében jelentette meg Mv. Színiélete c. dokumentum gyűjteményét (1933). A Marosszéki Füzetek (1935–) utóbb Krónikás füzetek (1936–40) c. kiadványa értékes történeti és művelődéstörténeti anyaggal szolgált régi színpadi furcsaságokról a mv.-i szini életben, híres orvosokról, hadvezérek, államférfiak, egyházfők és irodalmi nagyságok átmeneti szerepléséről Mv.-en, az 1848–49. és forradalmi Mv. -ről. Mv.-i szerk.-je a kv.-i Illusztrált Világ-nak. Diákkorában novellákat, tárcákat írt bp.-i lapokba. Színikritikáiban síkraszállt a nemzeti kultúra részeként működő minőségi színjátszásért. Ő tájékoztatta Németh Lászlót a Bolyaiak városáról, s ő lett az író második Bolyai-filmtervének (1961) öreg vásárhelyi postatisztje. – F. m.: Az eladó birtok: Énekes színjáték Mikszáth Kálmán novellája után (Mv., 1923.; Békeffy Mihály zenéjével. Bemut. Mv., 1923. ápr. 23.); Szelistyei Asszonyok: Énekes színmű Mikszát Kálmán novellája után (Mv., 1924. Dicső Géza zenéjével. Bemutató Mv. 1924. febr. 16.); Kántorné az első magyar tragikai hősnő (Mv., 1933); Marosvásárhely szini élete (Mv., 1933); Déryné Marosvásárhelyen (Marosszéki füzetek 1/2) (Mv., 1936); Pergő Celesztin (Marosszéki füzetek, 1 : 3/4) (Mv., 1936); A forradalmi Marosvásárhely (Marosszéki füzetek, 5/6.) (Mv., 1936); A száz év előtti székely főváros (Krón. Füz. 7/8) (Mv., 1936); Bodor Péter a székely ezermester (Krón. Füz., 9/10) (Mv., 1936); Székely vértanúk: Epizódok a Bach korból (Krón. Füz., 1 : 11/2) (Mv., 1936); A székely főváros bölcsőkorábol (Krón. Füz., 1 : 13/4) (Mv., 1936); A várbeli ref. szentegyháza (Krón. Füz., 1 : 15/6) (Mv., 1936); Fekete halál (Krón. Füz., 1 : 15/6) (Mv., 1936); Szerzetesrendek Marosszéken (Krón. Füz., 1 : 17/8) (Mv., 1936); Marosszék kriminálkrónikája a 18. sz elejéről (Krón. Füz., 1 : 19/20) (Mv., 1936); Marosszék legendái (Krón. Füz., 2 : 1) (Mv., 1937); Unitáriusok Marosszéken (Krón. Füz., 2/2) (Mv., 1937); Jászai Mari: Dancz Nina botránykrónikája (Krón. Füz., 2 : 3) (Mv., 1937); Borosnyai Lukács János százéves vásárfiája a szentmártonnapi sokadalomra (Monogr. gyűjteménye. 2 : 4) (Mv., 1937); II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé iktatása Mv.-en. Muszkavilág Mv.-en (Krón. Füz., 2 : 5) (Mv., 1937); Régi nevezetes épületek és intézmények (Krón. Füz., 2 : 7/8) (Mv., 1937); Színpártoló egyesületek és mozgalmak állandó jellegű színház építésére (Krón. Füz., 2 : 9) (Mv., 1937); Sz. – Lélek istápoly. – Gr. Rhédey Claudia (Krón. Füz., 2 : 10) (Mv., 1937); Marosvásárhely oklevéltára, 1360–1659, 1600–1770. (Krón. Füz., 3 : 1/3) (Mv., 1938); A céhek világából (Krón. Füz., 3 : 4/7) (Mv., 1938); Teleki –téka (Krón. Füz., 3 : 8) (Mv., 1938); Mit tettek régi hitfeleink a várbeli templomtorony gombjába (Krón. Füz., 3 : 9) (Mv., 1938); Szerelem: Szerelem a házasságban (Déva, 1938); Kántorné az első legnagyobb m. tragika végállomása Mv.-en (Krón. Füz. 4 : 1) (Mv., 1939); Híres vásárhelyi orvosok (Krón. Füz. 4 : 4) (Mv., 1939); Akik száz évvel ezelótt szerepeltek Mv. város társ. és kult. életében (Krón. Füz., 4 : 6/7) (Mv., 1939); Akik százötven évvel ezelőtt szerepet vittek Mv. életében (Krón. Füz., : 4 : 8/9) (Mv., 1939); Akik kétszázévvel ezelőtt szerepet vittek Mv. életében (Krón. Füz. 4 : 10) (Mv, 1940); Mv. városi távbeszélő hálózat előfizetőinek névsora (Mv., s. a.). F. r.:: operett: Robert Planquette: Cornevillei harangok (1927).
Irod.: György; György 1926; Genersich; Gulyás; Időtár 2; Keresztes Gyula: Emlékezés F. I.-ra (Nú., 2002. aug. 17.); Ki kicsoda ?; Kötő; Kuszálik-Zalányi; M. okl. Rom. Nú. (2002. aug. 17); OLÁH-Gál Róbert. A matematika emberi arca (Nú., Színes Világ, 2021. febr. 26.); Poptămaş–Mózes; RMIL
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE