FONYÓ Pál

Szeged, 1847. jún. 4., † Segesvár, 1911. márc. 1. : pápai kamarás, r. k. plébános. – Iskoláit Szegeden, Temesvárt és Kalocsán végezte (1871) ahol miséspappá szentelték. Működött Ragicán, Temerinben, Óbecsén, Kalocsán mint segédpap; képzőintézeti hittantanár Baján (1876–); rendes tanár Kalocsán (1883–); plébános Sükösdön (1886–), Óbecsén (1890–99), Szentágotán (1907–); közben Kv., Bp., Padéban élt. Katolikus tanító egyleteket létesített egyházmegyénként, valamint a főpapok támogatásával kat. általános tanítói segélyalapot. A pápa titkos káplánjává nevezte ki (1899) ; a Szent István Tásulat irodalmi osztálya tagjai közé választotta (1890); kat. legényegyleteket szervezett Kalocsán, Szabadkán, Baján, Óbecsén. – F. m.: Ápoljuk-e a hitéletet ? (Pest, 1873); Gyakorlati hitelemzések a r. k. népiskolák I. oszt. számára (Baja, 1879); Magyarázott elemi katekizmus vagy módszertanilag kidolgzott hitelemzédek a r. k. népiskolák II. o. számára (Baja, 1881); A kath. szertartások elemei népiskolai használatra (Bp, 1881, 1883, 1886, Pozsony, 1889, 1892); Katholikus egyháztörténet dióhéjban a r. k. népiskolák felsőbb osztályai számára (Baja, 1881); Módszertani hitelemzések a r. k. népiskolák III. o. számára (Baja, 1882); Az I. országos tanítói gyűlés lefolyása és elvi jelentőségű főbb mozzanatai kath. szempontból megvilágítva (Baja, 1882); Hitelemzésünk emelése (Eger, 1883); A magyarországi római és görög kat. tanítóegyesületek kimutatása (Bp, 1883); A legszentebb nap, vagy imák elmélkedések a sz. gyónás és áldozás napjára (Kalocsa, 1884); Évkönyv a kalocsai Kath. Legényegylet 1885. évi működéséről (Kalocsa, 1886); Új elemi káté (Kalocsa, 1887); A kath. kátékérdés megoldása (Óbecse, 1892).
Irod.: Gulyás; Szinnyei