FRÁTER Béla, ippi és érkeserűi

Érsemlyén, 1870. jan. 27., † Marosvécs, 1935. márc. 5, Disznajón van a sírja, : ügyvéd, dalszerző. – F. Béla és Rhédey Julianna gr. -nő (1837–1924) fia. Nagyapja gr. Rhédey Lajos, Martinuzzi György kései rokona. Öccse F. Loránd. Felesége: 1. Mikó Ilona, meghalt kislányuk születése után; 2. gr. Korizmics Irén. V. György, angol kir. koronázásakor a Fráter fiúk is hivatalosakvoltak a koronázási ünnepségre (1911), mint a királyné harmadik unokatestvérei. – A debreceni koll.-ban tanult és érettségizett, zeneórákra is járt, zenei oktatásuk már a családban anyja irányításával megkezdődött. A cselló volt a kedves hangszere. Bp.-en szerzett ügyvédi diplomát, majd doktorált és uo. ügyvédi irodát nyitott (1921-ig). Ekkor jelentek meg első dalai. Testvérével Lóránddal közösen új dalformát teremtettek a m. zenében. Loránd (1872–1930) sokszor énekelt a Béla dalaiból is. Nemes Lajos zongoristával triót alkottak, Párizsban is felléptek (1905). Loránd halálakor részvétnyilvánító levelet kapott az angol királynőtől. Disznajóra, a Gödörhátnak nevezett birtokrészre, anyjától örökölt birtokára költözött családjával (1908–), ahol erdőt írtott, tenyészállatokat tartott, szeszgyárat alapított (1926 előtt), kastélyt építetett (1913–18 őszére lett kész), amit majd egy román mérnök parancsára bontottak le (1947). Nemcsak munkát adott a disznajóiaknak – kertészek, kocsisok, állatgondozók, pásztorok, béresek, szeszgyári alkalmazottak, gépészek dolgoztak nála, lakást is kaptak, megtanította gazdálkodni az embereket. Emellett tartalmas szorakozásukról is gondoskodott. Fonókalákákat, műsorokat, bálokat szervezett, a fiatalságot énekeltette. A kastélyban minden télen rendezett egy fonókalákát. Ferenc Károly tanítóval közösen alapították meg a falu első gazdakörét, a tejszövetkezetet. A fogyasztási és értékesítô szövetkezet jövedelmébôl népházat építettek 23. 000 koronáért (1912), ez teret biztosított a szövetkezetnek és a téli összejöveteleknek. Hetente tartott próbát a dalárdával, olyan négyszólamú énekeket is tanított melyeket temetésen énekelnek. Saját és testvére F. Lóránd szerzeményeit is megtanította az énekkarnak, ezek közismertté váltak. Nótáinak nagyrésze Disznajón született a gödörháti kastélyban: Disznajói templom körül virágzik az orgona; Szerelemről zeng a madár; A fonóban szól a nóta; Megáradt a Maros; Ablakomban kinyílott a muskátli; Szomorú a nyárfaerdő; Amióta asszony lett belőled stb. Ismertebb nótái : Nem vagyok én aki voltam; Szomorú a nyárfalevél; Piros rózsák, fehér rózsák; A világon az az árva; Az asszony, az asszony, jaj, de hamis portéka; Volt egyszer egy fehér rózsa; Rózsabokor virágzik a kertünkben. stb. Sokat tett Disznajó kultúrájának fejlődéséért. Tifuszban halt meg. Feleségét, a gr. -nőt kilakoltatták a kastélyból (1945 után). – F. m.: Fráter Béla nótái = Csősz Irma: Megáradt a Maros: Disznajói daloskönyv (Mv., 2008).
Irod.: Bölöni Domokos: A Fráterek éve (Nú., 2000. máj. 31.); Bölöni Domokos: Csősz Irma címeres könyve (Nú. Múzsa, 432. sz., 2000. febr. 26.); Csősz Irma: Megáradt a Maros: Disznajói daloskönyv (Mv., 2008); Mikó; MNL; Pană; Rhédeyek és Fráterek; RÚL; Szászrégen és vidéke