Alsósófalva, 1931. máj. 14., † Bp., 2005. jan. 15., temetése Mv.-en a ref. temetőben (2005. jan. 21.): ref. lelkész. – F. Gábor-Dénes füldműves és Biró Mária fia. – Testvérei: Sándor. Mária. Felesége: Suba Ilona. Gyermekeik: Zsuzsa, Dénes, András, Miklós. – Alsósófalván végezte az elemi iskolát (1938–42), Székelyudvarhelyen a Ref. Koll. (1942–48), Székelykeresztúron a Ped. Középiskola tanulója (1948–52). Kv.-on az Egyetem Fokú Egységes Protestáns Teológiai Főiskolán tanult, szerzett oklevelet (1952–57), a kv.-i Farkas u. templomban szentelték fel (1959. szept. 8.). Mv.-en a Gecse utcai gyülekezet segéd lelkésze (1957–59). Az 1956-os események után koholt vádak alapján letaróztatták (1959. júl. 7.) Kihallgatása a kv.-i Securitatén történt,. bűnéül róták fel, hogy jelen volt a kv.-i diákgyűlésen, a Képzőművészeti Intézetben (1956. okt. 24), imádkozott a Szovjetunióba hurcolt foglyokért (1957. márc. 15). Izgatás és összeesküvésre való felbujtásra bíztatta az ottlévőket. 11 év börtönre és 10 évi jogfosztásra itélték. Raboskodott: Kv.-on, Szamosújváron, a Brăilai Nagysziget több kényszermunkatelepén (Luciu-Gheorgheni, Ostrov, Grădina), a Duna deltában (Gironde, az Ileni Levendi rabtartó uszályon), legyengülése miatt a brailai kikötőben és onnan Szamosújváron (1962. febr. –), majd újból a Deltába vitték Periprava helységbe, innen az Ileni Levendi rabtartó uszályon, Vilcovba, majd a Sfistofca munkatáborban, a Grind-i kolónián, majd újból Peripravába, újból hajón, nyitott teherszállítón két dunai sziget között, innen újból Vilcovval átellenbe, majd Grinden dolgoztak, az Általános amnesztiával szabadult (1963. máj. 23.). Raboskodása emlékét rögzítette Rabok karácsonya: 56-osok a Duna-deltában (Nú., 1998. dec. 24). Volt munkanélküli, Mv.-en a cukorgyárban segédmunkás (1963. nov. 8. – 1964. jan. 3.), raktári zsákoló majd az Encsel Mór gyárban szerelő segédmunkás (1963–64), majd a Metalotehnica üzemben rakodómunkás (1964. júl. -szept.). Lelkipásztori szolgálatot teljesített Gegesen (1964. szept. 1. – 1970. okt. 1.), ekkor a securitate megfigylteti levelezését (1968–); Hármasfaluban (1971–1977. febr. 1.), Szászrégenben (1977–1984. aug. 1.) és végül Mv.-en a Vártemplom közfelkiáltással megválasztott lelkésze nyugdíjazásáig (1984. jún. –2002. febr. 28.). A Küküllői egyházmegye aljegyzője (1970–74), a Marosi Egyházmegye tanácsosa (1989. dec. –), a Romániai ref. Egyház Zsinatának pottagja (1992. jan. –). Tagja volt a Dobri János prof. vezette illegális Kelet-Európai Ref. Bibliaii Szemináriumnak (1970–90). A KZST és az Új ESZC tagja. Állomáshelyein a gyülekezetek épületeit és templomait felújította. Nevéhez fűződik a Vártemplom felújítása, a gótikus terem kialakítása, ahol művész barátaival képtárat alapított (1986), Vártemplom egyházközség adminisztrálásában Népfőiskolai mozgalmat indított, amely évenkénti több száz hallgatóval, külföldi és belföldi tanárokkal Calepinus Idegen Nyelvű Népfőiskola néven működött (1990–). Léstyán Ferenc r. k. főesperes, dr. Juhász András esperes, Kolcsár Sándor esperes és Tőkés András tanár ill. s az RMDSZ támogatásával létrehozta a Kántor-tanítóképző Főiskolát (1990–), a nyilvánosan működő főiskola kurratóriumi megbizott igazgatója (1991. szept. –). Tőkés László paptársaként alapítója a Romániai Ref. Lelkészegyesületek Szövetségének (1990), a nagyváradi értekezlet előadója; a Romániai M. Egyházak Ökumenikus Szövetségének alapító tagja, a 2. országos összejövetel elnöke (Mv.-en Templom és iskola c., 1990. jan. 24.). Az újraalakult KZST alapító tagja (1990–). A renovált Vártemplom 500 éves évfordulóján 7 napos ünnepség-sorozatot szervezett a Ref. Világszövetség, a Skót Ref. Egyház, a holland (Leiden, Rotterdam) ill. debreceni testvérgyülekezetek bevonásával (1990). Illyés Kingával Bástya-Forumot kezdeményezett, az első pódium-műsort (Szabadnak lenni mit jelen?) Sütő Andrásnak ajánlották (1990). A Ref. Világtalálkozó során a debreceni Nagytemplomban igét hirdetett. A Vártemplomban megszervezte a „Dorkas” első erdélyi nemzetközi ökumenikus találkozót, a 3 napos „Megbékélés” protestáns-ortodox konferenciát. A Diakóniai Bizottság és a Mezőségi Szorványbizottság szervezője. Létrehozta az országos első ref. gazdasági intézményt Erdélyi Keresztény Lelkigondozási Alap (EKLA) néven (1991. szept. 1.). A szeretetszolgálat és misszió visszaállításával a Lazarenum Alapítvány keretében Mv.-en árvaház és öregotthon jött létre, a szegény és utcagyerekeknek a Pici Házat nyitották meg. A „bizalom napjaiban” (1989. dec. 24. – 1990. jan.) elfogadta a Megmentési Front ideiglenes megyei elnökségi tagságát, a mv.-i véres események óráiban (1990. márc. 20.), a tömeggyülésen lemondott, elítélve a kormány kisebbségellenes viselkedését. Az RMDSZ megyei szervezetének alapító tagja (1989. dec. 25.), az országos választmány tagja, képviselőjelőlt volt (1990), a megyei elnökség tagja (1991). Cikkeit, prédikációit közölte a Református Szemle, Korunk. Kezdeményezte Bustya Dezsővel az Üzenet: Az Erdélyi Ref. Egyházkerület gyülekezeti lapját (1990. márc. 15. – júl. 1.), amely Kv.-ra költözött; majd az Új Kezdet c. mv.-i Vártemplomi Ref. Egyházközség lapját (2000. jan. –). M. Fiatalokért díjat kapott feleségével, Fülöp Ilonával (2003); Julianus-díjat kapott (1994); Mv. város díszpolgára (2004); A Hazáért Érdemkereszttel tüntette ki a magyaro.-i Volt Politikai Foglyok Szövetsége post mortem, átvette özvegye F. G. Ilona (2006. máj.). Megkapta A Hazáért és Szabadságért 1956-os emlékérmet (1997), a Bethlen Gábor Díjat, a Széchenyi Társaság díját, a Julianus –díjat. – F. m: szerk: Farczády Elek. A mv.-i református egyházközség élete (1556–1948) (Mv., 2000).
Irod.: 1956 Erdélyben; Bartos 2012; Bodolai Gyöngyi: „Életem célja a szolgálat” (Nú., 1990. ápr. 14.); Cs. Gyímesi Éva: Szelid erő (Krónika, 2005. jan. 21–23.); Csáky; In memoriam: F. G. D. (1931–2005) (Új Kezdet, 2. sz., 2005.); Kuszálik; László – Novák; Meghurcolt nemzedék (Krónika, 2006. máj. 19–21.); Mv. és Vártemploma (Bp., 1990); Mv. -Balás; Nagy Miklós Kund: Egy élet az érintettség misztériumában (Nú., Múzsa, 674. sz., 2005. jan. 29.); Nú., (2002. febr. 25; 2005. jan. 18; 2005. jan 28; 2005. jan. 29.; 2005. ápr. 2.); Nagy Pál: Gond; Nagy Pál. Napló nélkül (Mv., 2007); Pál-Antal 2013; [Az RMDSZ Maros megyei képviselőjelőltje] (Nú., 1990. máj. 16.); Szépréti Lilla: A nemzetiségemet idézőjelbe tették (Akik imádkoztak 2., Erdélyi Figyelő, 23–24. sz., 1990); Todea 2013; Tófalvi 5.; Tófalvi Zoltán: Rekviem F. D. -ért (Erdélyi Napló, 5. sz., 2005. febr. 1.); Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE