GECSE Dániel, § szárazajtai, Getse Dániel

Cigányi, 1768. márc. 7., † Mv., 1824. máj. 13. sírja a mv.-i Ref. temetőben: orvos. – Mv.-en tanult a Ref. Koll.-ban (1791). Gróf Teleki József a koronaőr segítségével Pesten orvosi egyetemet végzett (1793–94) és doktori diplomát szerzett (1798), amelyet Bécsben törvényesíttetett. Hazatért rövid ideig gyakorló orvos volt Mv.-en (1799–). Tanulmányútra ment Bécsbe és Olaszo. -ba (1800–), ahol a francia háború alatt katonaorvosként a tífusz-járványbetegségek szakértője lett. A kormány Hunyadmegyébe a kollera járvány elfolytására küldte (1807); a francia háború alkalmával táborkari főorvos (1809); Brassóban és Fogarason tevékenykedik a kolera járvány elfolytásában (1813–14). Mv.-en telepedett le, ahol orvosi gyakorlatot folytatott (1815–), mint a szabad kir. város főorvosa, a kórház vezető orvosa haláláig (1817–24), az új városi főorvos ifj. Kovács Antal (1835-ig). Korának egyik leghumánusabb embere volt, sok jót tett. Anyjával élt és csaknem egész napját a Szent Miklós utcai templom udvarán levő kórházépületben az ispotályban töltőtte. Megalapította városunk első jótékonycélú hitelintézetét az Emberszereteti Intézetet – Institutum Philantropicum (1820). 2000 ft. -ot tett alapítványként az intézet megteremtésére, majd úgy rendelkezett végrendeletileg hogy halála után minden vagyonának haszonélvezete az édesanyjáé, akinek halála után az egész összeget az Emberbaráti Intézetének hagyta. (1924), ehhez végrendeletében még 6000 ft. -ot csatolt, ezzel gyarapította az alapítvány vagyonát. Leírta pontosan annak kezelési és felhasználási módját: székhelye a koll. és csak koll-i tanár kezelhette és majd ha az összeg 1 000. 000 -ra szaporodik fel az alap kezelését egy 9 tagú bizottságra bízta. Minden apró részletekig kidolgozva leírta elgondolását: a tőke kamatait (1820–1920) jótékony, közhasznú célokra kell használni, az egész alapítványt állandóan Mv.-en kell kezelni, hogy az abból nyerendő kölcsönökkel a város és vidéke népét segítse. Tényleges működését megkezdte az Intézet (1832). A millió meglett (1903), és a bizottság osztogatott az előírás szerint a kamatokból segélyt egyházaknak és intézményeknek, kulturális létesítményekre a város környéki falvaknak is, iskola építésre, városunk lakóinak pedig kölcsönöket adott kis kamattal. Az első vh. -t követő pénzbeváltás és gazdasági válságot nem tudta túlélni és fel kellett számolni. Az összeg egyik felével a ref. koll. rendelkezhetett, a másik rész felhasználásáról a főkonzisztorium szabadon határozhatott. Cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1821) jelentek meg. Tagja volt a Nyelvmívelő Társaságnak. Mv.-en utca viselte a nevét (1912, 1920, 1941).
Irod.: Ábrám Zoltán: G. D. (1768–1824): Mv. humánus orvosa (Nú., Színes Világ, 2008. márc. 1.; 2008. márc. 5.) = Protestáns Mv.; Antal János: Néhai orvos G. D. életrajza, emberszereteti inzézete és annak rövid felvilágosítása (Mv., 1840); Barabás Endre; Bihari Sándor: Néhai orvos Gecse Dániel életrajza, emberszereteti intézetének alapszabályai. (Mv., 1871); Csekme; Czirják; Fodor Ferenc 2000; Fülöp–Ferencz; Gulyás; Győry; Högyes; Időtár 1., 5 / 1.; Keresztes Gyula: Egy élet az emberiség szolgálatában: G. D. (Nú., 1990. júl. 6.); Kiss–Péterffy–Péterffy; Krón. Füz. (1939. 4/4); Mentor (Kv., 1842–43); MÉL; Magyarósi György: A mv.-i kórház története = Barabás-Péter M.–Péter H. M.; Mv.-i ref. temető; Nagyjaink; Oláh-Gál; Ökrös; Pál-Antal 2009; Pál-Antal 2023; Pálmay József; Pataki Jenő: Orvostörténelmi adatok: G. D. Emberszereteti Intézete (Cluj-Kv., 1921); RNL; Rugonfalvi Kiss; Sipos; Spielmann: A hazai orvostud.; Spielmann József: G. D. és Mv. és Vártemploma (Term. tud. Közl, 1960); Szabó Miklós 2005; Szentgyörgyi; Szinnyei; Szinnyei József; Szotyori; ÚMÉ; Várterész István: Gecse Dániel (Új Élet, 9 sz. 1974)