GHIDIU Andrei

Deda, 1849. jan. 15., † Karánsebes, 1937. nov. 3.: gör. kat. esperes, tanár, történész. – Apja földműves. Tanult Dédán, Szászrégenben, Balázsfalván, majd Szebenben az Andreian teológiai intézetben (1873). Állami ösztöndíjjal a Bécsi egyetem filológia karán (1874–), Lipcsében a teológia karon (1874–78). Megbetegedet és hazatért Dédára (1880), majd Karánsebesen teológia tanár (1880–), Oravicán főesperes és plébános (1883–); a kraránsebesi kerület főesperese (1888–1916 ban is). A teológiai intézet tanára (1914–26), gyakorlati teológiát, retorikát stilisztikát, gazdaságtant adott elő, valamint az állami leány – és fiúiskolában román nyelvet tanított. Szentszéki ülnök (1916) a Karánsebesi gör. kat. püspökségnél, miközben viselte a karánsebesi esperesi címet is. Létrehozta a Tanítók Egyesületét és az ASTRA karánsebesi részlegét melynek elnöke volt (1899); a Banca Populară és a Progresul Társaság elnöke. Vezető szerepet játszott a Nemzeti Liberális, majd a Nemzeti Parasztpártban, amelynek az egyesülés után elnöke és ogy.-i képviselője volt. Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Élete vége felé egyházi adminisztrativ munkát végzett az Egyházmegyei Tanácsban, amelynek elnöke volt. Részt vállalt a Román Akad. Régi Román Bibliográfiájának összeállításában, 51 régi román könyvet fedezett fel a 17. 18. sz. -ból. Levelezésben volt Titu Maiorescuval. Jelentős tőrténészi és publicisztikai tevékenységet folytatott. Munkatársa a Constanţia és Foaia diecezană folyóiratoknak. A Román Koronarend kitűntetettje tiszti rangban, valamint az I. Ferdinand Rend lovagja. – F. m.: Întroducerea tasului pedagogic şi teologic în bisericile gr. or. rom. din Ungaria şi Banat (Caransebeş, 1902); társsz.: Monografia oraşului Caransebeş (Caransebeş, 1909); Bibliografiei românească veche. 1508–1850 (Buc., 1910).
Irod.: Albu, Nicolae: Dr. Zaharie Pop un erou şi martir al neamului (Blaj, 1943); Bengean; Deda în spaţiu; Regh. Cult. 3.; Szabó–Simon–Szögi; Todea 2013; Vatra (1990. 234. sz.)