GIDÓFALVY István, § Gidófalvi István

Nagyszeben, 1859., † Kv., 1921. jan. 10. a Házsongárdi temetőben nyugszik: dr, közjegyző. – Régi székely nemes család szülötte. G. István Nagyszebenben hivatalnok és D’André Matild fia. – Korán árvaságra jutott. Középiskolai tanulmányait Nagyszebenben, Kv.-on, Bp.-en, végezte (1877), jogot Bp.-en hallgatott és doktorált. Az ügyvédi vizsgát tett, közjegyzői pályát választott. Szászrégenben kir. közjegyző (1886–95); gondnoka a görgényi ref. egyházmegyének (1889–96). Mv.-en a Kossuth-szobor Bizottság egyik alelnöke (1894–99). Itt kezdte értékes szövetkezeti és ref. egyházi munkásságát. Itt szerzett érdemeire való tekintettel vitték Kv.-ra, ahol hasonló minőségben dolgozott, ugyanakkor a közjegyzői kamara elnöke (1895–1919), az Országos Hitelszövetkezet felügyelőbizottsági tagja. Kv.-on kir közjegyző, a város egyik legtekintélyesebb személyisége, felsőházi tag volt. Kelemen Lajos házi tanítóként került a Gidófalvy házba, egyetlen fia nevelőjeként. Haláláig szoros barátság füzte őket össze, amiről kortörténeti levelezésük is tanuskodik Az erdélyi szövetkezeti mozgalom úttörője volt. Tegyünk a népért c. felhívását szétküldte az egész megyében. Maros vm.-ben 117 hitelszövetkezet jött létre (1891–97), elsőnek Mezősámsondon. Összeállította és kiadta a hitelszövetkezetek 12 pontba szedett alapelvét. Élénk publicisztikai, egyházi és társadalmi tevékenységet fejtett ki: a görgényi ref. egyházmegye gondnoka (1889–96), a kv.-i ref. egyházközség főgondnoka (1896–1901), az egyházkerület teológia fakultásának főgondnoka (1903–21). Szászrégenből tagja volt a Kir. M. Természettud.-i Társulatnak. Cikkeit közölte a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Ellenzék, Ellenőr, Erdélyi Protestáns Lap, M. Nép, M. Polgár, Család és Iskola, Székely Nép, Marosvidék, Kv.-i Hírlap stb. – F. m.: A hitelszövetkezeti érdekhálózat kiépítése a Székelyföldön és az azzal elérhető eredmények, tekintettel a kormány által tervbevett mentő akcióra (Kv., 1902); A székely akció és a hitelszövetkezetek (Bp., 1902); Az Kv. társadalmának szociális kötelességeiről (Kv., 1903); Az önképzőkörökről (Bp., 1904); Gondolatok a szövetkezeti eszme köréből (Kv., 1904); Hogyan lettemszocialistává ? (Bp., 1906); A hivatalnok (Bp., 1907); Az erdélyi Múzeum Egyesület Zilahon (Kv., 1907); A tej termelése és értékesítése (Sepsiszentgyörgy, 1908); A községi takarékpénztárak, mint városaink fejlődésének tényezői (Kv., 1909); Kv. és társadalmának szociális kötelességeiről (Kv., 1913); társsz.: A m. pap és tanító szociális kötelességei (Kv., 1912).
Irod.: Barabás Endre, Bíró Donát; Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Gaál 2001; Gulyás; Házsongárd; Időtár 5 /1.; Kelemen Lajos; Kelemen Lajos 2009; Kelemen Lajos: Dr. G. I. [Nekrológ] (Pásztortűz, 4. sz., 1921. febr.); K. L. Műv. tört. tan. 1; Nemes Gyula: Szövetkezetek Maros-Torda vármegyében 1876–1920 között = Emlékk.; Szabó Miklós: A 100 éves Maros menti szövetkezeti mozgalom (Nú., 1992. szept. 15.)