Bácsi, 1889. márc. 9., † Mv., 1965. júl. 3.: orvos, városi tiszti főorvos, prefektus. – G. Adam és Mária fia. Petru Groza testvéröccse. Nős, 2 gyermek: Titus, és ?. – Déva melletti földbirtokos családból származott. Tanulmányait a szülőfalujában kezdte, Lugoson, Szászvároson járt a Ref. Koll.-ban (1897–), mint bátyja, majd Brassóban az Andrei Şaguna Líc.-ban érettségizett (1907). Az orvosi egyetemi tanulmányait Bp.-en kezdte (1907–), majd Bécsben (1910) végzett két évet. Katonai szolgálatot teljesített (1912–14), az I. vh.-ban rang nélküli katonaorvosként volt Szerbiában, Montenegróban, Albániában, Macedóniában. Hazatérése (1918) után rövid ideig körorvos Hunyad megyében, majd Mv. -re került, a megyei bakteriológiai laboratóriumba, minek nemsokára főorvosa, vezetője lett, ott dolgozott nyugdíjazásáig. Mv. tisztifőorvosa (1930) ideiglenesen. A betegségek megelőzésének szakorvosa. A volt marosmegyei Ekésfront (Frontul Plugarilor) elnöke, hozzájárult a megyénk fejlődéséhez. A II. vh.-ban orvos volt Besztercén. Meghívták Maros vm. főispáni székébe a román és szovjet közigazgatás idején és utána (1944. nov. 14. – 1945. dec.). Visszatért a laboratóriumába, a Sanepid igazgatójaként. A Diana Vadászok Egylete elnöke (1923–). A Munkácsy Mihály utca 8 sz. alatt épített házat (1938). Rendkívüli ember volt. 10 nyelvet ismert, teniszezett, úszott, sízett, műkorcsolyázott, tudománynak tekintette a sakkot. Ovits Tibor érdemes edző 13 éves kora óta teniszezett, korcsolyázott vele. Szabad idejében festett vízfestékkel és olajjal, rajzolt szénnel. Volt szövőszéke, mintás anyagokat szőtt. Felesége művelt gör. kat. pap leánya volt, vele dolgozott a laboratóriumban. – Irod: Bartos 2012; Bottoni 2008; Crişan; Dr. V. G. [Nekrológ] (V. Z., 1965. júl. 4.); Időtár 3; Időtár 4.; Katona Szabó; Klósz-Tolokán; Mv. tört. 2.; Sipos; Vásárhelyi Hírlap, 21. sz., 2007. okt. 1.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE