GYULAI Pál, § nagyváradi

Kv., 1826. jan. 25., † Bp., 1909. nov. 9.: irodalomtörténész, esztétikus, költő. – Egyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke, a MTA igazgatótanácsának tagja, a m. főrendiház tagja és jegyzője. Teleki Domokos titkára volt (1848–52), majd a gernyeszegi Teleki kastélyban dolgozott, mint könyvtáros és nevelő. A Gernyeszegen c. vers szerzője. Leveletése is tükrözi a Gernyeszegen töltött időt (1851. máj. 24. – 1852. okt. 29.). – F. m. közül: Gy. P. munkái 1–4. köt. (Bp., én.); Kritikai dolgozatok, 1854–186? (Bp., 1908); antolog.: Gy. P. Erdélyi útinaplója = Erdély öröksége, 10.; Hazai utazók Erdélyben.
Irod.: Fülöp–Ferencz; Gyulai Pál levelezése 1843-tól 1867-ig (Bp., 1961); Kemény Zs.; Kriza levelezés; Pálffy; Testamentum; ÚIL; ÚMÉL