GYULAI Pál, abafáji; Paulus Giulanus, Abafáji Gyulay Pál

Abafája, 1550. k., † Abafája, 1592. dec. 10.: unit. vallású humanista, politikus, orvos, történetíró, író, katona. – Apja: Gy. Balázs. Öccse: János, hugai: Sára, Kata. Felesége: 1. Ghiczy Katalin (1588–1589), 2. Füzi Borbála (a későbbi Jósika Isvánné, majd Sarmasági Zsigmondné). – Kv.-on tanult előbb Heltai, illetve Szikszai Fabricius Balázs tanítványa volt (1563–1567 k.). Giorgio Blandrata és Dávid Ferenc kiválasztott három tehetséges diákot, akiket Bekes Gáspár pénzén elvitt az olaszo.-i Paduába (1568–72) filozófiát, klasszikus irodalmat és orvostudományt tanulni, ott orvosi oklevelet is szerzett és életre szóló barátságot kötött Kovacsóczy Farkassal. Közben utazásokat tett Velencébe, Bolognába, Bécsbe. Erdélybe hazatérve Bekes Gáspár titkára és politikai elképzeléseinek eszköze lett lett (1572). Bekes konfliktusban állt Báthory István fejedelemmel az erdélyi trón miatt. Bekes pártjára állott szolgálva trónkövetelési igényeit, a Báthory István által ostromolt fogarasi várat védte, de minden különösebb ellenállás nélkül átadta Báthory hadainak. Fogságba került, Kovacsóczi segítségével került ki és követte Bekest a Felvidékre, majd Lengyelo.-ban bújdosott Bekessel (1575.). Felajánlották szolgálataikat az akkor már lengyel király Báthory Istvánnak, aki értesülve tudományáról, titkárává és tanácsosává tette. Részt vett Báthory oldalán Gdansk ostrománál, vitézi tetteiért lengyel nemességet kapott (1577. nov. 4.). Az erdélyi kancellária helyettes vezetője (1578–). Részt vett az orosz cár IV. Iván (Rettenetes) elleni hadjáratokban is, korhű és hiteles beszámolókat írt a harcokról (1579–82): Commentarius rerum a Stephano rege adversus megnum Moschorum ducem gestarum ab anno 1580 c. Báthory szolgálatában számos bizalmas feladatot kapott, orvosi és politikusi tanácsadó tekintélye egyre növekedett. Többször járt Erdélyben, az ogy. -től a harcokhoz szükséges pénzt kérte (1580. febr., máj.; 1583–85).). Báthory Istvántól kapta az abafáji birtokot (1584), ez kedvence helye volt, ahova kúriát építetett, Báthory István halála után végleg visszatért Erdélybe (1586. dec. 12.), ahol a még gyermek Báthory Zsigmond nevelője, személyes tanácsadója és főkamarása lett (1587–). Két házassága és királyi adományok révén jelentős vagyonra tett szert, birtokokat szerzett. Királyi adományként kapta meg az abafáji uradalmat, Régen területén szőlőst (Galarebes), kapott még birtokot, Székelykövesden, Szovátán, Marosszentkirályon, Marospéterlakán, Hétbükkön, Nyárádtőn, valamint Érmihályfalván, Hosdáton, Oláhlétán, Járán, Lupsán. Megírta Erdély első politikai levelének számító írását Epistola Pauli Gyulai ad Georgium Sibrik (1585), ennek a levélnek egy változata Tanácsi Tükör c. jelent meg (1663). Báthory Zsigmond megcsonkítva a Görgényvárhoz tartozó birtokot, a Mocsár erdőségnek erdeit, építőanyag – vágatási és legeltetési jogát neki és mindkét ágon örököseinek adományozta (1591. aug. 3.). Abafáján és Oláhlétán töltötte élete utolsó éveit, főleg a tudományoknak szentelte idejét, birtokában volt a Velencében nyomtatott (1491) Platón. A könyvtárából több eredeti Arisztotelész-mű és kommentár maradt az utókorra. Gyulafehérváron még különböző funkciókat töltött be, pl. támogatta Coresi mestert az első román könyvek kinyomtatásában. Részt vett a gyulafehérvári gyűlésen (1591), amelyen a főurak elhatározták hogy véget vetnek a viszálykodásnak Báthory Zsigmond fejedelem és unokatestvére Boldizsár között. Minden családi titkuknak ismerője volt a halálát is ez okozta. A gyűlés titkos határozatáról Gálfi János és Gy. P. értesítették a fejedelmet, de Báthory Boldizsár is megtudta. A Báthory Zsigmond elfogató parancsát végrehajtó katonák Abafáján megölték. Bethlen Miklós szerint Tordán a Tury család sírboltjában temették el. Meggyilkolása után az abafáji birtok Jósika Istvánra szállt, majd az ő kivégzése után Báthory Zsigmond fejedelem brennhidai Huszár Péternek (1535–1603) adta (1595). Tragikus életét Kemény Zsigmond dolgozta fel Gyulai Pál c. ötkötetes regényében. Görög és latin nyelven írt könyveit, melyeket még életében Kovácsóczy Farkasnak adott át megőrzésre, végrendeletében a brassói városi könyvtárra hagyta. Öröksége a végrendelete szerin: Alsójárán udvarháza, Felsőjára, Nagyoklos, Kisbánya (1592. aug. 1.). Az abafáján kelt végrendeletében a kv.-i és a mv.-i scholákban tanuló szegény diákok segélyezésére ezer forintot hagyományozott (1592). Gy. P. és Dsida Jenő emlékplakettet avattak Abafáján (1999. okt. 24.). – F. m.: Commentarius rerum a Stephano rege adversus magnum Moschorum ducem gestarum anno 1580 (Claudiopoli, 1581; egyetlen ismert példánya a Teleki Tékában van); Báthori István király hadjárata az oroszok ellen 1580-ban. (Ford., kiad. Koncz József. Hadtört. Közlm, 1897; újabb kiad.: Erdély öröksége, Erdélyi emlékírók Erdélyről, II, Sárkányfogak, 1572–1602. Szerk. Makkai László. Bp, é. n. [1942]); Tanácsi Tükör az az N. Gyulai Pálnak eszes, okos tanácsos oktató levele, mellyet ama nagy emlékezetű méltóságos erdélyi Fejedelem és felséges lengyel király Báthory Istvánnak szeginy leginyből lött belső tanács híve írt, tanácsi Tükörűl, Sibrik Györgynek Váradi Főkapitánynak lengyelországi Nipoloincről tisztiben híven és dicséretesen való el-járására. (Ford. Csepregi Turkovics Mihály. Szeben, 1663; modern kiad.: Janus Pannonius. Mo.-i humanisták. (Szerk. Klaniczay Tibor. Bp, 1982), antológ.: Emlékirat Báthori István királynak az oroszok nagyfejedelme ellen 1580-ban viselt háborújáról = Erdély öröksége (Bp., 1941–42); Tóth István: Múzsák fellegvára (Buk., 1977); Janus Pannonius – Magyaro.-i humanisták. Kiad. Klaniczay Tibor (Bp., 1982).
Irod.: Abafája; Bíró Donát; Cat. Bibl. T. -B.; Erdély öröksége (Bp., 1941–42); Dankanits Ádám; Erdélyi testamentumok 2.; Ferenczy-Danielik; Fekete; Ferenczy-Danielik; Fülöp–Ferencz; Gáldi László: Siebenbürgen im Aufbau der ungarischer Kultur (Bp-Leipzig-Milano, s. a.); Gazeta Reghinului (1994. dec.); Gulyás; Horányi; Időtár 1; Jakab; Kelemen; Kemény Zsigmond: Gy. P. (Bp., 1847, 1896); Kénosi-Uzoni 1., 2.; A m. irodalom története (Bp., 1906-07); A m. nemzet története (Bp., 1895–98); M. tört. évk. naplók; MAMŰL; Maros megye; MIIB; MNL; Offner, Robert; Pataki; Pintér; Profiluri reghinene; Regh. cult. 2.; RMK; Rugonfalvi Kiss; Szabó Miklós; SzOkl, 4.; Szinnyei; Szinnyei J.; Szováta; Todea 2013; Tonk S. 2020; Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001); A történeti Erdély (Bp., 1936); ÚIL; ÚMÉL; Vállas Antal: Nemzeti encyclopaedia (Pest, 1848); Weszprémi