HALLER Gábor, hallerkői gr. ugrai ág.

1749., † Nagyszeben, 1822. márc. 28., temetve Szentpálon a Haller kriptába: erdélyi kincstartó, belső titkos tanácsos, főispán, cs. kir. kamarás. – H. László (1717–1751) és Forgách Rozália (1723–1792) fia. Felesége: kászoni és impérfalvi br. Bornemisza Klára (1755- Kerelőszentpál, 1796. júl. 10.), B. Ignác József és Kornis Krisztina leánya. Felnőttkort megért gyermekeik: Krisztina, László (1786–1837), Gábor (1790–1832). – Mint katona szolgált a hadseregben, ahol kapitányságig vitte. Megyei alispán, később küküllői főispán, azután kir. táblai elnök, tartományi főbiztos (provincialis comissarius, 1810–), majd kincstartó. A főkormányszék, a város és a község között fennálló nézeteltérés eloszlatására kinevezte inspectornak (1765, 1766), majd rendelettel Mv. kormánybiztosává nevezte ki (1769. nov. 13.). Mint a jezsuiták és minden katolikus mozgalom pártfogója, támogatásával épült Mv.-en (1772) a kőoszlopokra támasztott Lábas-ház a r. k tanoda első épülete. Részt vett a nemzeti nyelvet eltipró, törvénytelen rendeletek elleni mozgalmakban is: a Küküllővel egyesített Marosszék követeivel Bécsbe ment a rendek tiltakozó feliratával (1785). Mv.-en polgári esküt tett (1786. jan. 25.). Elnökölt mint a megye alispánja az egyesített Küküllő vm. és Maros szék utolsó ülésén (1790. márc. 22), ahol felolvasta a császár jogtipró rendeleteinek visszavonásáról beérkezett végzést és a rendekkel együtt bejelentette a m. nyelv kizárólagos használatát a széki közigazgatásban. Kisküküllő vm. főispánja (1790–1810). Marosugrán ferences pap szolgált náluk (1794–1822). Beiktatták a mv.-i Kir. Tábla elnöki tisztébe (1805. jún. 10. – 1810-ig). Nagy érdemeket szerzett a mv.-i színészet bevezetése érdekében vívott küzdelemben, ezért a Mv.-en vendégszereplő Ernyi Mihály kv.-i színésztársasága hálája jeléűl, kir. táblai elnökké való beiktatása alkalmával (1805. jún. 10.) díszelőadást rendezett tiszteletére. Később is szívügye volt a színház, levelekben szólította fel a mv.-i Magisztrátust (1814. márc.), hogy a színházat támogassák, bocsássanak rendelkezésére helyiséget. Színházi vonatkozású levelei a mv.-i városi levéltárban vannak, ismeretes egy Mv.-en kelt levele Kazinczyhoz (1808. ápr. 1). Leopold nagy keresztrendjének vitéze. Franciául írta Barcsay Ábrahám emlékezetét, Kazinczy Ferenc fordította magyarra és Döbrentei Gábor adta ki az Erdélyi Múzeumban. Erdély főbiztosának nevezték ki (1810).
Irod.: Álló- és mozgóképek; Deé Nagy Anikó 2001; Fogarasi; György: A ferencrendiek; Időtár 1; Keresztes; Keresztes Gyula: Kastélyaink 5. Az ugrai kastély (Nú., 1992. ápr. 4., 5 /1.); Krón. Füz. (1939. 4/9); Mo. főispánjai; Orbán János: A Királyi Tábla első két mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek; Szinnyei