HALLER József, hallerkeői gr., fehéregyházi ág

Fehéregyháza, 1818. júl. 12., † Székelykeresztúr, 1889. júl. 2.: földbirtokos, jogász, királybíró. – H. János (1774–1843) és Kleisch Zsuzsanna (1785–1826) fia. Felesége timafalvi Kiss Anna (Székelykeresztúr, 1826. júl. 3. † Székelykeresztúr, 1874. nov. 5). Gyermekeik Székelykeresztúron születtek: Berta (1851. aug. 2. –) br. Kemény Béláné; János (1852. júl. 5. – 1928), felesége Vay Anna; Béla/Albert (1858. jan. 10. – 1914), felesége Perczel Bertha; Gabriella (1859. márc. 20. – 1925), Perczel Mórné; Róza (1861. márc. 7. – 1940) br. Rothenthal Józsefné; Péter (1867. szept. 3. – 1903. febr. 10). – Jogászi vizsgát tett (1846. febr. 25.). Apja szaktudása számára is példa volt. Mintagazda. Réten, Hévízen, Bogáton, Kocsoláton, Darlaczon, Zoltánon, Székelykeresztúron, Longodáron, Héturon és Nádason voltak birtokai. Részt vett 1848/49-s szabadságharcban, Kv.-on a katonai vész törvényszék halálra és javainak elkobzására itélte, amit a kir. kegyelem változtatott várfogságra és kiszabadult a józefstadti fogságból (1856). Visszakapta birtokait (1857) és haláláig gazdálkodott. Részt vett az erdélyi politikai életben. Vizakna város utolsó királybírája volt. Megvásárolta és bekerítette Héjasfalván azt a sírhelyet, ahol Zeyk Domokos és négy társa elesett, majd oda állították emlékükre a Köllő Miklós készítette obeliszket (1901). – F. m.: Cáfolat az özv. Földvári Józsefné gr. Haller Mária által Magyarnemegyén 1887. márc. havában kiadott Lázár Ádám hites ügyvéd és országgyűlési képviselő ügyvédi üzelmeiről c. röpiratra (Székelyudvarhely, 1887).
Irod.: Álló- és mozgóképek; Chalupka Rezső: Hallerkői idb. Gróf Haller János (Székelyudvarhely, 1911); Erdélyi ogy.-i emlékek (Bp., 1875–84); Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza (Bp., 1896); Gracza György: Az 1848–49. m. szabadságharc története (Bp., 1894–98); Gudenus; Gyászjelent; Haller János: Hallerkői Haller grófok fehéregyházi ágából származott Haller Ferenc és József grófok törvényes származása. (Bp., 1898); Mester Miklós: Az autonom Erdély és a román nemzeti törekvések az 1863–64 évi nagyszebeni ogy.-en (Pécs, 1936); Murádin Jenő: A szobrász Köllő Miklós és a szabadságharc kultusza (Székelyföld, 7. sz., 2010. júl.); Siklóssy László: Az ogy.-i beszéd útja (Bp., 1939); Szakács János: A héjasfalvi honvédemlékmű a régi sajtóban (Erdélyi Napló, 18. sz., 2005. máj. 3.); Vállas Antal: Nemzeti encyclopaedia (Pest, 1848)