HINTS Elek, §

Mv., 1893. febr. 8., † Bp., 1966. júl. 21.: orvos, egyetemi tanár, orvostörténész. – Apja H. Elek (1861–1919) orvos. – Tanulmányait Mv.-en kezdte a Ref. Koll.-ban és a R. K. Gimn. -ban, majd Kv.-on folytatta az orvosi egyetemenen és Bázelben végezte, oklevelét Bp.-en szerezte (1920). 41 hónapot töltött a fronton mint egészségügyi hadnagy a 62. gyalogezredben (1914–18). Leszerelése után Bp.-en az Erzsébet TE. kórbonctani intézetében, majd az oda menekült FJTE sebészeti klinikáján gyakornok, tanársegéd (1921–24); a szegedi nőgyógyászaton dolgozott, mint gyakornok majd tanársegéd (1924–); a gyulai állami kórház nőgyógyászatának főorvosa (1928–); az Országos Stefánia Szövetség Anyavédelmi Intézetének vezetője (1929–); a Pest-Komárom és Esztergom vm. -ékből álló szülészeti kerület főorvosa (1927–); a szülészet kór és gyógytana magántanára a bp-i egyetemen (1938–45); a szülészet igazgatója (1945–). Cikkei: A M. Sebésztárs. nagygyűl. évk. (1921–22); A gyulai Állami Kórház évkönyve (1928–29), Gyógyászat, Orvosképzés, M. Nőgyógyászat, Népegészségügy, Orvosi Hetilap. Orvos-történész és Bolyai-kutató, hagyatékát az MTA könytára őrzi (1967–). – F. m.: A m. szülészeti irodalom bibliográfiája 1925-ig (Bp., 1926); A m. nőgyógyászat bibliográfiája 1925-ig (Bp., 1926); Érdekes szülészeti esetek a vidéki gyakorlatban (Bp., 1936); Mit kell tudni a nőnek a terhessésről és a szülésről (Bp., 1936); A Madelung-féle kézdeformitásról (Bp., 1936); A spontán törések kórokának meghatározása (Bp., 1936); A szülészeti törvény-javaslat és a pestmegyei szülészeti viszonyok rendezése (Bp., 1936); Az emberek környezetének és a kórokozóknak kialakulása (Bp., 1939); Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében, különös tekintettel a m. viszonyokra. 1–2- köt. (Bp., 1939); Átöröklés a Bolyaiaknál (Bp., 1940).
Irod.: Dörnyei; Gulyás; Időtár 4.; MÉL ; Mv. és a háború 2.; Ökrös; Péter H. M.; RÚL; Todea–Fülöp–Avram ; ÚMÉL