HINTS Elek, farkaslaki

Mv., 1861. ápr. 10., † Mv., 1919. okt. 25.: főorvos, sebész- és szemészorvos, kórházigazgató. – H. Dániel (1835–1874) és pókakeresztúri Székely Mária fia. Testvérei: Ilona ebesfalvi Lengyel Mártonné; Emma Gáttajai Gorove Jánosné; Mária kisbaconi Molnár Endréné; Zoltán, felesége egerpataki Márk Anna; Dániel. Felesége Márk Mária, a mv-i Jótékony Nőegylet második elnöke. Gyermekeik: Ferenc dr., felesége vajasdi Ajtay Ilonka; Elek (1893–1966) orvos; Annette. – Orvosi oklevelét Kv.-on szerezte (1885); Mv.-en telepedett le (1888–). A megalakult a Mv.-i és MT vm.-i Orvosi és Gyógyszerészeti Egylet választmányi tagja (1890. dec. 20.), titkára (lemondott: 1896. júl. 19.). A M. Kir. Természettudományi Társulat tagja (1891). Az Orsz. kórház másodorvosa, főorvosa (1902–), majd igazgatója (1913–) és a sebészeti osztályának vezető főorvosa haláláig. Az I. vh. idején a legsúlyosabb sebesülteket utalták ebbe a m. kir. állami kórházba. Érdemeiért a Vöröskereszt II. oszt. tiszteletjelvényét a hadiékítménnyel kapta. Az ízületi segélyszalagok szakadásával és a végtagok helyi érzéstelenítésével kapcso­latos kutatások mo.-i úttörője. Kezdeményezte Bolyai Farkas és János exhumálását és közös sírba való temetését (1911) és megvizsgálta a két Bolyai koponyáját- antropológiai méréseket végzett, amelyek hagyatékából visszakerültek a Ref. Koll. -ba, más Bolyai relikviával együtt. A M. Kir. Természettudományi Társulat tagja (1891). Virilista (1910). A brüsszeli orvosi sebész kongresszus tagja. Emlékének megörökítésére a városi tanács elhatározta, hogy a kórházban Hints Elek ágyalapot hoz létre (1919). Elgondolásai alapján tervezték meg a pavilonrendszerű mv.-i állami kórházat, de végül terveit lényegesen megcsonkítva építettek fel (1929). Cikkei: Gyógyászat, Orvosi Hetilap, M. Orv. Arch. – F. m.: Az izületek szalagszakadásai (Bp., 1900); Az izületek segítő szalagainak isolált szakadásáról a ligamentum enu collaterale fibulare szakadásának esete kapcsán (Bp., 1900); Az izomműködés által okozott vállizületi ficamodások mechanizmusáról (Bp., 1901); Az izületi segélyszalagok szakadása és azok viszonya a ficamokhoz (Bp., 1902); A végtagok endoneuralis fájdalommentesítéséről (Bp., 1907); Über endoneural Analgesierung der Extremitäten (Brüssel, 1909); Visszapillantás a mv.-i kórház elhelyezésére és növekedésére (Mv., 1914); társsz.: Scarlatina chirurgica (Dolgozatok. Purjesz Zigmond negyedszázados tanári működésének emlékére; Bp., 1906).
Irod.: Csekme; Dörnyei; Gulyás; Gyászjelentő; Időtár 2, 3., 4.; Kiss–Péterffy–Péterffy; Mv. és a háború 1.; MÉL; Oláh-Gál; Ökrös; Pálmay; Péter H. M.; Petrik; RÚL; Spielmann: A hazai orvostud.; ÚMÉL