AGYAGÁSI Károly, § bölöni; Agyagássy Károly

Mezőbánd, 1853. okt. 19., † Mv., 1933. febr. 7., Mezőbándra temették a szülei mellé: orvos, író, költő, műfordító. – Nagyapja A. Mihály ref. lelkész. Apja: A. Lajos ref. lelkész. Felesége: mezőbándi Kovács Etelka (1853.?-Mezőbánd, 1834.dec. 3.). Öccse: Vidor. – A középiskolát Mv.-en és Kv.-on (1872), az egyetemet Kv.-t végezte, doktorált. (1877). Egy évig a kv.-i katonakórház segédorvosa volt, ezután Nyárádszeredában körorvos, törvényszéki orvos öt évig. MT vm. vezetősége meghívta Mv.-re. Itt letelepedett, házat vett a Bolyai téren. Járási orvos (1884–90), 30 évig MT vm. tiszti főorvosa (1890–1919), emellett fogház- és törvényszéki orvos (1900–21). Londonban az orvosi világkongresszuson vett részt (1913). Marostorda vm.-i és a mv.-i Orvos-Gyógyszerész Egylet (1890. dec. 20.-án alakult meg) alelnöke. Az I. vh.-ban két éven át katonaorvosi szolgálatott vállalt, munkája elismeréseként a Vörös Kereszt II. oszt. hadiékítményes jelvényét és a II. oszt. Polgári Hadiérdemkeresztet kapta. A Vöröskeresztben végzett munkájáért, Ferenc Salvator főherceg, a Monarchia Vöröskeresztjének alelnöke, a II. o. vaskereszttel és díszoklevéllel tüntette ki. Bernády Györggyel karöltve mindent megtett Szováta európai hírű fürdővé fejlesztéséért. Az egészséges életmódot, a zöldségfogyasztást propagálta. A hatalomváltáskor kikerült állásából (1920). Lakásán magánrendelőt nyitott. A Ref. Koll.-nak iskolaorvosa, előljárósági tagja (1929–33. márc.), majd főgondnoka, a ref. presbiterium tagja. A Mv.-i Kaszinó tagja (1884–), vezetőségi tag, díszelnöke (1927–), a Tornaegyesület tiszteletbeli tagja (1930), a KZST és az EIT tagja volt. 50 éves orvosi jubileuma alkalmával Szegeden a FJTE arany diplomával tüntette ki (1928). Ismeretterjesztő orvosi közleményeket, verseket, műfordításokat közölt. Színdarabokat, elbeszéléseket, sőt regényt is írt. A Néma c. zenés falusi tárgyú színdarabját többször előadták. Fordított angolból, Conan Doyl és R. Tagore fordításai híresek.Több költeményét lefordították angolra. Cikkeit, orvosi értekezéseit közölte a: Székelyföld, Egészség, Marosvidék, Ellenzék, Közegészségügy, Alkoholizmus Ellen. Nagy összegű (20 000 lejes) alapítványt tett a KZST-nek prózai-, vers- és dal- pályázatok javára (1928). Az erdélyi költők verseinek megzenésítése pályázat díjazott győztesei: Zeno Vancea (2000 lej), Trózner József és dr. Bródy Miklós (1000–1000 lej). – F. m.: Hat szomorú magyar népdal (Mv., Bp., 1896); Orvos és közönség (Mv., 1905); Szováta fürdő ismertetés és gyógyító javallatok (Mv., 1908); A galamb és a sas : Elbeszélő költemény (Mv., 1918 után); A néma: Zenés parasztdráma (bemutató: Mv.,1924.); Három románcz. Zongorára vagy harmóniumra. (Mv.,1926); Erdélyi szomorú – Új népdalok. (költemények, Mv., 1928); Szerencsés Mátyás. Énekes és táncos bohózat két felvonásban. (Mv., 1929); Hervadt lombok: Kisebb költemények (Mv., 1932); Tündér Ilona és leánya: Fantasztikus színmű dalokkal és táncokkal (a zenét is ő komponálta); antológ.: A Kemény Zsigmond Társaság régebbi tagjairól = Ünnepi könyv (Mv., 1930.).
Irod.: Ágoston Albert: Alkotásainkra, értékeinkre emlékezve (Nú., 1993. dec. 14.); Biás István; Galamb Sándor: A magyar dráma története 1867–1896 (Bp., 1937); Gulyás; Gyászjelentő; György Lajos: Az erdélyi magyarság szellemi élete (Bp., 1926); Időtár 2.; Időtár 3, Ki kicsoda ?; Kuszálik – Zalányi; Málnási; Mv. és a háború 1; A mv.-i Kaszinó Jókai ünnepélye 1894. jan. 6 (Mv., 1894); MIL; Ökrös; Pálmay; Petrik; RMIL; RÚL; Sándor; Sebestyén; Sipos; Todea–Fülöp–Avram, Transilvania; Záhonyi