ALBERT János, § makfalvi

Sáromberke, 1811. jún. 24., † Mv., 1876. aug. 12.: ref. lelkész. – Felesége: berekeresztúri Ferenczi Ágnes (1817- Berekeresztúr, 1885. jún. 24). – Tanulmányait Mv. és külföldi akadémiákon végezte. Segédlelkész, majd lelkész Sáromberkén (1837–47), Albert Márton utódjaként, és Erdőszengyelben (1842–), majd a mv-i. Vártemplomban szolgált (1842–52). A mv-i. Ref. Koll. professzora; résztvevője a Makk féle összeesküvésnek (1853). A katonai hadbíróság letartóztatta (1852. jan. 24.), a szebeni hadbíróság 12 évi várfogságra ítélte, Josephstadtban raboskodott amig kegyelmet kapott és Ferenc József amnesztia-rendeletével szabadult (1857. máj.). Hazatérve régi állásába nem kerülhetett vissza. Nyárádszentimrén, majd Vajában volt lelkész, betegsége miatt néhány év múlva nyugdíjba vonult.
Irod.: Böjthe Andor; Időtár 2.; Farczády; Gyászjelentő; Kádár Lajos Nú. (Nú., 2004. szept. 11); Ötvös József: 151 (Nú., 2005. márc. 9.); Ötvös József: Adalékok a vártemplom történetéhez (18) (Új Kezdet, 1. sz., 2012.); Pálmay József; Sáromberke; Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)