Felsőboldogfalva, 1890. júl. 14., † Radnótfája, 1960. nov. 17.: ref. lelkész. – A székelyudvarhelyi ref. koll.-ban érettségizett (1910), a kv.-i ref. teológián végzett. A pályafutását Bogdándon mint káplán kezdte (1914. jún. – 1916), ott tanított is, majd Mv.-en káplán (1916. júl. –), lelkészi képesítő vizsgát tett (1916. okt.). Erdőcsinádra választották meg lp.-nak (1917. jún.), Rádnótfáján folytatta működését (1918. szept. –), ahol új harangot vettek (1924), új tantermeket és tanító lakot építettek (1926), új orgonát vettek (1931), templomot javítottak (1945); az egyház 55 hold földjét átadták az államnak (1952), egyházmegyei tanügyi előadó (1928–45), esperes (1945. szept. 27. – 1952. dec. 29.). A Ref. Ifjúság c. lap főszerk.-je. Valláserkölcsi novellái jelentek meg különféle lapokban, népies füzeteket írt és adott ki. Közölte írásait a Ref. Naptár, Harangszó, Gyülekezeti Élet, Ref. Szemle, Az én kicsinyeim. – F. m.: Az új tudomány. Elbeszélés (Cluj-Kv., 1926); „… Ti is eképpen cselekedjetek”: Gyermekjelenetek karácsonyfa és más ünnepélyes alkalomra (Tg. M., 1937). Irod.: Böjthe; Székelyföld í. k.; Valentiny 1938