BALASSY Ferenc, Ballasi Ferenc, Balási Ferenc, véckei

Szentdemeter, ? † 1621. jan. 4.: székely primor, portai követ, főlovászmester. – B. Mihály marosszéki és udvarhelyszéki főkapitány fia. Felesége: Harinai Farkas Krisztina. Gyermekeik: Ferenc, László, Erzsébet Gyulaffi Lászlóné és Miklós. – Udvarhelyszéken volt királybíró, székkapitány, fejedelmi főtizedárendátor, az országos tanács tagja, állandó portai követ. Báthori Gábor portai követe (1607), szolgálataiért fejedelemtől kapta a ludasi birtokot (Brassó, 1602), ami Pécsi Simon birtoka lett (1617–), majd új adománylevelet nyert fiaival együtt a szovátai ősi székely örökségeikre Báthori Gábortól (1609. júl. 20.), Szentdemeterre (1609. júl. 20.). Báthori Gábor uralkodásának utolsó napjaiban újból főkövet a Portán Borsos Tamással együtt (1613). Új adománylevelet nyert fiaival együtt a szovátai ősi székely örökségeikre Báthori Gábortól (1609. júl. 20.; okt. 17.). Marosszék főkapitánya (1615). Bethlen Gábor főlovászmestere, többször volt fejedelmi követ a portán (1613–29), a fejedelemtől kapta adományba Kelementelkét (1628). A régi udvarházat (1532-ben épült) átépítette reneszánsz stílusban, új épületszárnyat, falakat, bástyákat, felvonóhídas kapuépületet emeltetett (1617–). Halála után a fia, ifj. B. F. építette tovább és fejezte be a kastély építését (1635). A későbbi tulajdonosok a Hallerek, Eszterháziak, Révaiak, gr. Traunné és gr. Toldalagi Ferenc. A legendás Balássi-Gyulaffy-kastélynak ma már csak a helye van meg Szentdemeteren.
Irod.: B. Nagy Margit 1973; Biró Vencel: Erdély követei a Portán (Kv., 1921); Dávid László; Fekete; Időtár 1.; Keresztes 1995; Keresztes Gyula: Örökségünk 41.: A szentdemeteri kastély (Nú., 1993. júl. 2.); Keresztes Gyula: Örökségünk 64.: Udvarházak Kisküküllő völgyében (Nú., 1994. okt. 1.); Kőváry; M. Nemzet tört.; Nagy-Bodó Tibor: Az erdélyi építészettörténetünk egyik nagy vesztessége (Központ, 2016. ápr. 14–20.); Orbán Balázs; Pálmay; Sepsiszéki; Szekeres Adél: Ludas a XV – XVIII. század között (Nú., 1996. márc. 13.); Szekeres Adél: A marosludasi Belső-telep rövid története (Nú., 1997. márc. 11.); Szováta