BÁNFFY István, losonczi br.

Marosgezse, 1898. dec. 28., † Debrecen, 1944. okt. 10.: hadnagy. – B. Zoltán és ábránfalvi Ugron Róza fia. Testvérei: János és László. Felesége: zabolai gr. Mikes Emma (Kv., 1899. máj. 3. – Mezőzáh, 1929. aug. 1.), M. Zsigmond és gr. Béldi Zsófia lánya. Gyermekeik: Mária (Kv., 1926. júl. 20–), István (Kv., 1928. okt. 31. –2005. jan. 7.), adoptáció révén a pannonhalmi Ugron-Bánffy bencés szerzetes testvére. – Ugron István nagybátyjától egy lakrészt kapott a záhi kastélyban (1925). Részt vett az I. vh.-ban (1917. jún. 20. –), hadnagy.
Irod.: Bicsok–Orbán; Derék m. embernek és kereszténynek maradni / Oláh-Gál Elvira beszélgetése Ugron Istvánné báró Bánffy Máriával (Székelyföld, 1. sz., 2012); Dragomir, Silviu: La Transylvanie roumaine et ses minorités ethniques (Buc., 1934); Gudenus; Keresztes; Kornis; Koszta; Nagy Miklós Kkék pajzsban arany griff: Beszélgetés Bánffy István báróval = Nagy Miklós K.: Míg a magnó; Levéltári gyászj.