BÉLTEKI NAGY Zsigmond, Bélteki Zsigmond, Nagy Zsigmond

Megosztás:

Mv, 1786. okt. 12., † Mv., 1859. ápr. 29.: orvos, marosszéki főorvos. – Apja szabó mester, anyja dálnoki Kováts Anna. Felesége: Bányai Krisztina (1820. jan. 1.- Mv., 1871. jan. 10.), hét gyermekük volt, négy fiúk: Ferenc, János (1822 † 1862. máj. 28.) orvosok, Pál és Károly. – A kv.-i ref. koll.-ban tanult (1810-ig), átiratkozott a Királyi Líc.-ba, ahol mineralogiát, kémiát és sebészetet hallgatott, orvosi tanulmányokat Bécsben folytatott (1811–18. febr.). Torda vm. meghívta főorvosnak, elfoglalta az állomáshelyét (1818. júl. 1. – 1821. szept). Mátyus György főorvos halála után megüresedett állásba megválasztották Mv-re főorvosnak (1821. szept. 24. –). Kidolgozta a patikavizitációk módszertanát (latin nyelven), és több környékbeli patikának adott segítséget azok megszervezésében. Tanulmányozta és elemezte az erdélyi ásványvizek összetételét, gyógyhatását. Elsőként kezelte a maláriát kininnel (1826), ugyancsak ő ismerte fel a himlő elleni oltás hét évenkénti megismétlésének fontosságát (1829). Sikeresen küzdött a mv.-i kolerajárvány ellen (1831; 1836), felfedezte ennek ellenszerét, de igazságtalanul másnak adták az érte járó jutalmat. A súlyos járványok késztették a kolera elleni harc zsebkönyvének megírására, azért, h. orvostársainak is segítséget nyújtson (Zseb Könyv, 1831). Sokat fáradozott a császári hadsereg soraiban (1849), majd a Marosszékben kitört (1851) hólyagos himlő+CB2148járvány megszüntetéséért. A Mv.-i Királyi Tábla tagjává választották (1828), Marosszék tisztiorvosa (1831–). Emberbarát, a társadalmi életben tevékenyen vett részt. A Ref. Koll. algondnoka haláláig (1834. aug. 24. – 1859. ápr. 29). Sorozóorvos (1850). Cikkeket írt a Vasárnapi Újság-ban (1857–58). A Kir. M. Terészet Tudományi Társulat rendes tagjává választották Pesten (1846. márc. 11.). Naplót vezetett, önéletírást: Familiám Jegyző Könyve, 1826–1857 c.-mel, amelynek eredetije magántulajdonban van, sajtó alá rendezte Sebestyén Mihály. Folytatását János fiára hagyta, aki röviddel apja halála után szintén meghalt. – F. m.: Dissertatio inaug. medica sistens conspectum systematico-practicum aquarum mineralium Magni Principatus Transylvaniae indigenarum (Vindobonae, 1818.); Familia jegyzőkönyve = Marosszéki krónikák, 2.; Erdély Históriájának rövid átnézete (Mv., 1837); Vetést pusztító rovarok (Pest, 1857.).
Irod.: Benkő K.: Mv.; Időtár 2; Gulyás; Gyászjelentő; Időtár 1; Koncz; Krón. Füz. (1939. 4/4); Marosszéki krónikák 1–2.; Oláh-Gál Róbert: Az első mv.-i doktorok (Nú., Színes Világ, 2012. jún. 16.); Pál-Antal; Pálmay József; Spielmann-Sebestyén Mihály: B. N. Zs. orvosdoktor családi feljegyzései, 1826–1857 = Mv. tört. 2.; Könyvek által…; Szabó–Szögi; Szinnyei; Todea–Fülöp–Avram; Zepeczaner Jenő. Maros-Torda megye fürdőélete a dualizmus korában. = Pál-Antal–Simon