BENKŐ Károly, kisbaczoni

Nagyenyed, 1805. jan. 28., † Marosszentkirály, 1863. ápr. 11., a mezőkövesdi családi sírboltba temették: helytörténész, levéltáros. – Apja B. Ferenc. Felesége: nyárádszentimrei Medgyes Zsuzsánna (1807.? – Mv., 1877. nov. 7.). Gyermekeik: Julianna, Máthé Károlyné; Farkas, felesége Simon Jozéfa; Amália. – Nagyenyeden a Ref. Főiskolán tanult a jogi és bölcselettudományi tanszakon (1813–21). Mv-en Királyi Táblai írnok, joggyakornok (1925–). Megnősült és Mezőkövesden telepedett le és gazdálkodással foglalkozott (1826); Marosszék tiszti jegyzője (1830); adóíróbiztos (1830); Marosszék levéltárnoka (1848–); a mezőmadarasi járásban segédhivatalnok (1850); Csíkszékben földadórendszeri becsűbiztos (1851-54), majd újból levéltárosként dolgozott Mv.-en (1861–). Meghalt Maroszszentkirályon mellhártyagyulladásban. Az EME ülésén Szabó Károly tartott fölötte emlékbeszédet (1863. nov. 11.). A tudomány iránti érdeklődése már a családban, gyermekkorában kialakult, előbb színműveket írt. A Rátoni vagy a görgényi bajnok, Háztűzlátás c. darabjait tanulótársai adták elő. Később sokoldalú történeti, földrajzi, statisztikai leíró munkák felé fordult. Levéltári kutatásokon alapuló helytörténetkutatással foglalkozott, Erdély, de különösen a székely nép régi történelmi adatainak legfáradhatatlanabb és legkitünőbb búvára és gyűjtője. Életműveként Erdély geográfiai, topográfiai és statisztikai leírását tűzte ki maga elé. Elsőként a Székelyföld leírásához fogott. Korai halála miatt tervét nem tudta megvalósítani – Csík-, Gyergyó- Kászon-, Marosszék és Mv. leírása valósult meg. Maros-Vásárhely sz.. k. város leírása számos erdészettörténeti adatot, ismertetést tartalmaz, értékes adattörténeti forrás is. Mv. városi tanácsa elhatározta a munka kiadását (1862) és az addigi munkásságáért a tiszteletbeli polgári oklevéllel tüntették ki. Végül is a kiadás elmaradt, nem érte meg könyve megjelenését. Erdély történelmi életrajz tárához gyűjtött anyagot, ötszáz ív terjedelmű jegyzetei elvesztek. Hozzáfogott Benkő József életrajzának összeállításához is és munkáinak kiadását is tervezte de nem tudta megvalósítani. Utcát neveztek el róla Mv.-en (1946) a mai Jiul utca. F. m.: Csík- Gyergyó- és Kászonszékek leírása (Kv., 1853); Marosszék ismertetése 1861–62-ben (Kv., 1868–69); Muszkavilág Mv.-en (Mv., 1937); Maros-Vásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben (Szerk., a tanulnányt írta és jegyzetekkel ellátta Pál-Antal Sándor; Mv., 2001).
Irod.: 1848–1849 Marosszék; Czirják; Gaál Kornélia: B. K. történetíró (V. Z., 1973. ápr. 29.); Gulyás; Gyászjelentő; Időtár 2; Kádár–Pál-Antal; Kádár Zsombor: Apa és fia = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999); Krón. Füz.(1939. 4/5); Nú. (2005. febr.1); Magy.prof; Pál-Antal 2002; Pál-Antal 2003; Pál-Antal 2004; Pál-Antal 2009; RNL; Schöpflin; Szabó Károly kisebb történrlmi munkái (Bp., s.a); Szinnyei; Todea 2013; Vasárnapi Újság (1863. máj. 3.), Veress