BETHLEN Elek, bethleni gr.

1688 † 1724.: főúr. – B. Elek és borsai Nagy Klára fia. Felesége: Pekry Kata (elvált asszony), Pekry Lőrinc és Petrőczi Kata Szidónia lánya. (Esküvő: 1715). Gyermekeik: Károly (1714–1737); Pál és Éva. – Apja halála után (1896) a gubernátornál nevelkedett. Grófi rangot kapott (1697). A kuruc mozgalom kezdetén csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez. A fejedelem szűkebb környezetéhez tartozott, ott volt 1711-ben a vajai találkozón. Követte ugyan Rákóczit Lengyelországba, de élt az amnesztia lehetőségével és hazatért (1711 nyarán). A Bonyhai kastély birtokosa (1711). Fiatalon, köszvényben halt meg. Gyermekei Bethlen Ádám és Sámuel gyámsága alatt nőttek fel. A felnőtté vált gyerekek elosztották (1732) egymás között a birtokokat, amelyek a bonyhai kastélyhoz tartozó uradalom részjószágai Szentlászló, Szénaverős, Örményes, Dányán, Csávás, Bernád, Kápolna falvakban voltak, ide tartozott a család bethleni udvarháza is.
Irod.: Bölöni Domokos: A pompás bonyhai Castrum doloris Árva Bethlen Kata emlékére (Nú., 1999. nov. 30.); Keresztes