Keresd, 1643., † Keresd, 1696. nov. 3., temetve a keresdi kriptában: kancellár, főispán, fejedelmi tanácsos. – B. Ferenc (1602–1654) és Kemény Katalin fia, B. Farkas és Gergely öccse. Felesége: 1. kapivári Kapy Erzsébet (esküvő, 1676; elváltak, 1678), 2. veresegyházi Borsai Nagy Klára (esküvő: 1678.) († 1690). Gyermekeik: Elek (1688–1724), Anna Rhédey Ádámné, 3. Bánffy Druzsiána, fiúk: György – Tanácsúr, a Fejedelmi Tábla elnöke, Belső-Szolnok vm. főispánja (1680–1690), kancellár (1691), az erdélyi ogy. elnöke, később guberniumi tanácsos. Részt vett az Erdély és Mo. egyesítéséről folyó tanácskozásokon (1688). Kezdetben Kemény János híve, azután Apafit támogatta (1675–). A legjelentősebb kastélyépíttető volt. Felújította a keresdi kastélyt, két felső szintet adva hozzá (1668–83). Átépítette a várkastélyt, hozzáépítette a keleti szárnyat, olaszbástyás védfallal vette körül, megmagasította az öregtornyot, a reprezentációs teremben kazettás mennyezetet készíttetett, a berendezést felújította, új ajtókeretet készítetett a kápolnának. Rendbe hozatta a gyulafehérvári székesegyház boltozatát, Bonyhán és Bethlenben is építkezett, és igen színvonalas könyvtárat gyűjtött. Bonyhán átépítette, kibővítette a várkastélyt, négy saroktoronnyal megerősített kőfallal és vizesárokkal vette körül a kétszintes kastélyt (1670). A család keresdi kastélyában nyomdát állított fel, nyomdásznak szerződtette Sékesi P. Mihályt (1684). Ott nyomtatták ki B. Farkas erdélyi kancellár 16 könyvből álló Erdély históriáját (1684–1690), de Tököly Imre török-tatár seregeinek betőrése megakadályozta a nyomtatás befejezését, 832 lapnál abba maradt; a példányok egy részét a vár pincéjébe ládába zárva befalazták, ott megsemmisült, más részét a nyomdával együtt Segesvárra szállították, a kézirat is elveszett. A keresdi nyomdában készült még Medgyesi Pál: Lelki A Bé Cé (1684) c. műve is. Leírta családjának a bethleni B. családnak történetét, de a kézirat elveszett. Tartalmas jegyzeteket fűzött Szamosközy István történeti munkájához, bátyja művét nem csak kiadta hanem megírásában is közreműködött. Életének egy-egy eseménye Lippai Ferenc és Kovács György énekében is megtalálható. Tanítatta volt jobbágyát, Bonyhai Simon Györgyöt (Bonyha, 1673–1737). Adománya a bonyhai ref. gyülekezetnek: több ón- és ötvöstárgy, óntányér, felirattal ellátott kehely, csőrös kanna (17. sz. második fele), kenyérosztó tányér, a bonyhai egyház aranyozott ezüst tányérját újraaranyoztatta (1695). A bethleni egyház számára is adományozott ötvöstárgyakat. M. Kis Miklós jóakarója, segítője volt. Temetése alkalmával Pápai Páriz sírversével, Misztótfalusi Kis Miklós ugyanabban a kiadványban temetési prédikációjával méltatta egyéniségét.
Irod.: Álló- és mozgóképek; Árva Bethlen K.; Benczédi Albert: Üzenet Bonyhának (Nú., 2005. aug. 23.); Bicsok–Orbán; Bölöni Domokos: Mi lesz a bonyhai Bethlen-kastély sorsa? (Nú, 2002., febr. 21), Castellum Értesítő (2005. 15/2. sz.); Documente priviroare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării Româneşti 10 (Buc., 1929–38); Erdélyi féniks; Gudenus; Időtár 1; Kénosi–Uzoni 1.; Kornis; Kovács András; Kraus: Erdélyi krónika; Küküllői Ref. Egyházm. 1.; Léstyán – templomok; Lukinich; Lukinich Imre : A podmanini Podmaniczky család oklevéltára (Bp., 1937–41); MAMŰL; Nagy Iván; Nagy-Bodó Tibor: Az elrejtett és meglelhetetlen várkastély [Keresd] (Közpon, 2016. febr. 4. – 10.); Nagy-Bodó Tibor: A Bethlen grófok rezidenciája [Keresd] (Közpon, 2016. febr. 11–17.); Pápai Páriz; RMK; Sas Péter; Szépréti: Régi és új világ; Szépréti Lilla: A keresdi vár (Új Élet, 9. sz., 1975); Szépréti Lilla: A keresdi várkastély (Erdélyi Figyelő, 6. sz., 1991); Teleki Mihály levelezése (Bp., 1906–16); Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007); Trócsányi 1988
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE