BETHLEN István, gr, bethleni

Gernyeszeg, 1874. okt. 8., † 1946 okt. 5. Szovjetúnióban elítélték,. kivégezték.- Felesége gróf Bethlen Margit (1882–1970), írónő. Gyermekeik: András, István és Gábor.- Középiskolai tanulmányait a bécsi Collegium Theresianumban végezte, majd a B.-pesti tudományegyetem jog- és államtudomány karán végzett (1893–96). Jogász Bp.-en (1897–98), katonai szolgálat (1898–1900), a magyaróvári magyar királyi Gazdasági Akadémia hallgatója, mezőgazdasági oklevelet kapott. Nagybirtokos, politikus. A császári és királyi hadsereg kötelékeiben harcolt. Aktívan politizált, országgyűlési képviselő a Szabadelvű Párté (1901–1903), a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párté (1904–1913), a 48-as Alkotmánypárté (1913–1918), a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjáé (1922–1935) és a felsőház tagja a magyar országgyűlésnek (1939 – Magyarországot romba döntötte az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság, a román megszállás.). Kormányzóvá választották Horthy Miklóst, aki visszaállította a parlamentarizmust. A trianoni békediktátum után miniszterelnök lett Teleki Pál, az ő idejénben volt az 1920-as földreform és lemondott 1921 tavaszán. Horthy Miklós kormányzó miniszterelnöknek nevezték ki (1921. ápr. 14 -.), fontos feladatának tartotta a gazdaság helyreállítását. Kiegyezett a Kisgazda Párttal megnyerte a választásokat, létrehozta az Egységes Pártot, amelynek vezetője (1931-ig). Kormánya 250 millió népszövetségi hitelt vett fel (1922) és megalapította a Nemzeti Bankot (1924). A gazdaság erősödni kezdett, a koronát felváltotta a pengő (1927). Miniszter-elnöknek, jó volt mivel jogász és mezőgazdász is volt. Fejlődött az oktatás és a kultúra, a vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf thumburgi Klebelsberg Kuno, kidolgozta a népiskolai hálózat programját. A Bethleni konszolidációnak nevezett tíz éves korszak sikeres: helyreállította a gazdaságot, stabil lett a politikai környezet, az Egységes Párt vezetője volt 1931-ig. Lemondott miniszterelnöki tisztségéről (1931. aug.), de tovább is aktív élete volt. A háborúból való kiugrást támogatta, a zsidótörvényeket és az antiszemitizmust elítélte. Tanácsadóként tevékenykedett. Mv.-en a mezőségi földbirtokos társaival javasolták és kértek koncessziót a vasútépítéshez (1904. júl.), a kisvasút vonala Mezőbánd – Mv. és Radnót legyen. Mv.-en beszámolt a parlamentben végzett munkájáról (1905. jan. 6. a Transzylvánia szálóban). A Marosi Ref. Egyházmegye gondnoka, Ref. Kollégium és a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank mv.-i fiókjának és a Közhasznú Takarékpénztárnak gondnoka. Képviselő, miniszterelnök (1931. máj. 6., okt. 27–29., 1941. márc. 20.). Bp. német megszállásénak (1944. márc. 19.) után bujkálnia kellett, beteg, kétszer volt agyvérzése. Szovjet fogságba került, a moszkvai Butirszkaja börtön kórházában halt meg szívbénulás következtében. Bp.-en a Kerepesi temetőben jelképes hamvai nyugszanak (1994).-
Irod.: Riti József Attila: Helytállás nehéz időben: 150. éve született Bethlen István miniszterelnök; Erdélyi Református Kalendárium, 2024­; Időtár V /3