Bp., 1882. aug. 6., † Bp., 1970. jún. 7.: író, újságíró. – B. András (1847–1898) és Mocsonyi Lívia leánya. Gr. B. István politikus, miniszterelnök felesége (1901 jún. 27. –). Gyermekeik: András (1902–), István (1904–), Gábor (1906–). Férje mezősámsondi kastélyában éltek egy ideig. Írt aforizmákat, szimbólikus meséket, elbeszéléseket, regényeket, színműveket. A szürke ruha c. színművét bemutatta a bp.-i Vígszínház (1929; Olaszo.-ban is színre került), a Cserebogár c. darabját a bp.-i Nemzeti Színház (1934). Az Ünnep c. kéthetenként megjelenő képes irodalmi magazin főszerk. (1935–44). Az Új idők hasábjain publikált. Jelentős része volt Szendrey Júlia naplójának és írásműveinek kiadásában. Kitelepítették (1951–), utóbb visszatért Bp.-re. Fellépett a mv.-i KZST estjén Járosí Dezső, Kádár Imre és Makkai Sándor társaságában (1928. dec. 2.). – F. m.: Mese a szomorú városról (elb.; 1916); Majd – A város (kisreg., Bp., 1920); Egy élet (reg.; Bp., 1921); A boldog sziget istene és egyéb elbeszélések (Bp., 1925); Impressiók (elb.; Bp., 1930); Pitypang (elb.; Bp., 1930); A nagy valami (reg.; Bp., 1934); A kisasszony (reg.; Bp., 1937); Fehér lapon fekete képek (elb.; Bp., 1937); Morzsák (elb.; Bp., 1938); Két asszony között (reg.; Bp., 1941); Erdélyi történetek (elb.; Bp., 1941); Szomszédok (reg.; Bp., 1942); antológ.: Harcsa a hegyen : vizek, halak, hajósok : m. írók novellái. ([Bp. ] – Szekszárd, 2003.); A kártya papjai: [m. írók a kártyásokról] (Bp., 2004).
Irod.: Bicsok–Orbán; Gudenus; Marosi-KZST; MNB-K; Molter 2.; ÚMÉL
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE