BETHLEN Margit, gr, bethleni, Bethlen Istvánné

Megosztás:

Bp., 1882. aug. 6., † Bp., 1970. jún. 7.: író, újságíró. – B. András (1847–1898) és Mocsonyi Lívia leánya. Gr. B. István politikus, miniszterelnök felesége (1901 jún. 27. –). Gyermekeik: András (1902–), István (1904–), Gábor (1906–). Férje mezősámsondi kastélyában éltek egy ideig. Írt aforizmákat, szimbólikus meséket, elbeszéléseket, regényeket, színműveket. A szürke ruha c. színművét be­mutatta a bp.-i Vígszínház (1929; Olaszo.-ban is színre került), a Cserebogár c. darabját a bp.-i Nemzeti Színház (1934). Az Ünnep c. kéthetenként megjelenő képes iro­dalmi magazin főszerk. (1935–44). Az Új idők hasábjain publikált. Jelentős része volt Szendrey Júlia naplójának és írásműveinek kiadásában. Kitelepítették (1951–), utóbb visszatért Bp.-re. Fellépett a mv.-i KZST estjén Járosí Dezső, Kádár Imre és Makkai Sándor társaságában (1928. dec. 2.). – F. m.: Mese a szomorú városról (elb.; 1916); Majd – A város (kisreg., Bp., 1920); Egy élet (reg.; Bp., 1921); A boldog sziget istene és egyéb elbeszélések (Bp., 1925); Impressiók (elb.; Bp., 1930); Pitypang (elb.; Bp., 1930); A nagy valami (reg.; Bp., 1934); A kisasszony (reg.; Bp., 1937); Fehér lapon fekete képek (elb.; Bp., 1937); Morzsák (elb.; Bp., 1938); Két asszony között (reg.; Bp., 1941); Erdélyi tör­ténetek (elb.; Bp., 1941); Szomszédok (reg.; Bp., 1942); antológ.: Harcsa a hegyen : vizek, halak, hajósok : m. írók novellái. ([Bp. ] – Szekszárd, 2003.); A kártya papjai: [m. írók a kártyásokról] (Bp., 2004).
Irod.: Bicsok–Orbán; Gudenus; Marosi-KZST; MNB-K; Molter 2.; ÚMÉL