BEYER Tivadar Adolf, § Bayer Adolf

Mv., 1905. ápr. 2., † Mv., 1977. júl. 9.: építész, tanár. – Beyer Fülöp ev. lelkész és Beyer Anna Katalin fia. Felesége: Ugray Erzsébet. Gyermekei: György (1936–1995); Ernő (1938–); Zsuzsánna (1941–); Katalin (1942–); Gábor (1946–2005); Erzsébet (1952–). – Iskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte (1924). Tizennégy éves korától, a család nehéz anyagi körülményei miatt, a nyári vakációkban bátyjával együtt inasként dolgozott, mint kertész, géplakatos, asztalos, ács stb. A kv.-i TE matematika szakán félév után megszakította egyetemi tanulmányait, mert az Anghelescu-iskolatörvény szerint, mint más vallású a koll.-ban nem taníthatott volna. Ezután, mint műszaki rajzoló és kőművesinas dolgozott; letette a kőművesmesteri vizsgát (1932). Építésvezetői munkákat vállalt, könyvkötészetet és famegmunkálást tanított. Közben szakkönyvek segítségével önerőből képezte magát, Bp.-en építőmesteri vizsgát tett (1941 máj.), okleveles építész lett. Önálló vállalkozóként vagy művezetőként dolgozott (1949-ig), számtalan épületet tervezett és fölépített. Fontosabb munkái: üveggyár (hol?), a maroshévízi Bánffy-fürdő, hidak, bőrgyár (hol?), cukorgyári óvóhelyek, ostyagyár, szappangyár, téglagyár, iskola, a mv.-i liget sport tribünje, a szovátai Medve tóra néző beton terasz. Megépítette a Szabadi úti ref. templomot Kelemen Zsombor tervei alapján (1936). Nevéhez fűződik Szovátán két, emeletes favázas kaszinó és számtalan magánház tervezése és fölépítése. A vh. után már sokgyermekes családfenntartóként igen nehéz körülmények között élt. Állami vállalatnál dolgozott, mint építésvezető, majd az építészeti szakiskola alapító tanára lett nyugdíjazásáig (1949–67). Szakképzett méhészként is működött, szenvedélyesen kertészkedett, ötletes gyermekjátékokat készített fából, szakmai előadásokat tartott.
Irod.: Beyer család szíves közlése; Időtár 3